Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Szemle - Sándor-Zsigmond Ibolya: Székely gazdálkodás régen és most
SZÉKEL Y GAZDÁLKODÁS RÉGEN ÉS MOST vidék sajátos településtörténetéről írt. Akkor arra a kérdésre kereste a választ, hogy a Baróti- medence 19 települése miért oszlott meg két közigazgatási egység, Miklósvárszék és Bardoc fiúszék között, holott együtt is csak az egyik legkisebb széke lehetett volna Székelyföldnek. Folytatva Erdővidék történetének kutatását, ezzel az alkalommal a medence településeinek 19. századi gazdálkodásáról és társadalmáról ír. Elek Sándor - György Ottilia - Illyés László - Péter Emőke Katalin A Családi gazdaságok Székelyföldön (egy empirikus kutatás néhány erdménye) című tanulmány több megválaszolandó kérdést is felvet: az EU csatlakozást követően talpon tudnak-e maradni, ill. folytatni akarják-e a gazdálkodást, az örökösök átveszik-e a gazdaságokat? E gazdaságok miképp küzdenek meg a válsággal? A 2010-ben végzett kutatásban különösen fontosnak tartották, hogy Székelyföldön a nagyon jelentős számú egészen kis gazdaságokat is vizsgálják, ugyanis szinte mindig felvetődik a kérdés, hogy e gazdaságok piacra vagy inkább csak önellátásra termelnek. De még ennél is izgalmasabb kérdés, hogy mi lesz velük a jövőben: döntően, ill. részben önellátók maradnak, árutermelővé válnak, vagy netán felszámolódnak? Kinda István Gazdálkodói magatartások a Kis-Küküllő és a Feketeügy mentén A szerző behatóan ismerve a címben említett vidékeket, azt vizsgálta, hogy a 20. század folyamán milyen események vezettek oda, hogy napjainkban a Kis-Küküllő menti települések a külsőségek ellenére magukba roskadó, pénztelen, műveletlen határú, somer és betegnyugdíjas falvak, a porták külső képére kevésbé érzékeny Feketeügy menti falvak pedig egyre magasabb fokon szakosodott agrártelepülésekké váltak. Marelyin Kiss József Falurombolástól a faluépítésig (1989-2013)Hogy Enlaka élő falu maradjon... címmel a tanulmányban a falurombolási terv stációiról, az 1988-1990-ben zajlott európai tiltakozásokról ír. Majdan János A vasút által Székelyföldön lebonyolított áruforgalom 1895-ben - kiemelve Székelykeresztúr állomást A Magyar Államvasutaknál 1895-ben rögzített áruforgalmi adatokat dolgozza fel, amelyek kiváló ismereteket szolgáltatnak a helytörténet számára is, hiszen ezekből fény derül a lakosság életminőségére, az egyes behozott cikkek, újdonságok fogyasztási szokásaira, a kereskedelem élénkségére és ezekkel együtt mutatja a polgárosodó társadalmat. Mohos Mária A szőlőtermesztés Erdélyben a filoxéra-vész előtt és után A szőlőtermesztés modernizációja a Kárpát-medencében főként az 1875-ös filoxéra-vész kényszerítő hatásának következményeként zajlott le. Üteme nyugatról keletre haladva lassult, illeszkedve a modernizáció általános terjedéséhez. Nemes Sándor Gazdasági fejlődés Székelykeresztúr térségében. Múlt-jelen, kilátások és ábrándok a jövőről A tanulmány egy vázlatos áttekintést nyújt Székelykeresztúr térségének múltbeni és jelenbeni gazdasági helyzetéről, és lehetőségeket keres a gazdasági fejlődés jövőbeni irányvonalait illetően. Péter Emőke-Katalin Külföldi munkavállalás régen és napjainkban A kutató az általa elvégzett vizsgálatok alapján megállapítja, hogy a Hargita megyei külföldi munkavállalás okai az elmúlt 150 év során alapvetően nem változtak. Az olykor előforduló politikai kényszerektől eltekintve megállapíthatjuk, hogy a külföldi munkavállalásnak gazdasági 427
