Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Szemle - Sándor-Zsigmond Ibolya: Székely gazdálkodás régen és most
SÁNDOR-ZSIGMOND IBOLYA okai voltak. A mindenkori ideiglenes erdélyi kivándorlásra jellemző volt a tőkeszerzés, mellyel a szülőföldön lévő gazdaságot lehetett gyarapítani, valamint a többletjövedelem megszerzése, ami a mindennapi költségek fedezésére volt hivatott. Róth András Lajos Dél-afrikai tábornok, japán admirális és birodalmi kasza, avagy, ki árulta a világ legjobb kaszáját? (Tallózás kaszareklámok közt) Korabeli naptárakból, kalendáriumokból gyűjtött össze számos, kaszákra vonatkozó, rövidebb- hosszabb leírásokat is tartalmazó, a 19-20. század fordulójáról és a 20. század első évtizedéből származó reklámokat, amelyeket elemez. Ezek a reklámok sok érdekes technika-, hely- és gazdaságtörténeti következtetésre adnak lehetőséget. A jelzett időszak és az erre eső nemzetközi történelmi események némileg megmagyarázzák a különleges címválasztást is. Érdemes felfigyelnünk arra, hogy a mindenkori mezei munkás szorgalmát is jelképező gazdasági eszköz, hogyan töltődik fel - üzleti fogás gyanánt - másodlagos jelentéssel gyártóik/forgalmazóik értékítéletének függvényében. Szász János Gondolatok a székelyföldi erdőgazdálkodás aktuális problémáiról Lévén, hogy a Székelyföld falvainak egyik legnagyobb gazdasági potenciálja az erdő, ezért mindenki részese a szakmának. Vagy haszonélvezője, vagy éppen kritikusa az aktuális erdőgazdálkodásnak. Az erdész szakma majdnem minden kormányváltás után az éppen aktuális érdekek mentén más-más minisztérium felügyelete alá tartozott, ami a hosszútávú tervezés lehetőségét teljes egészében kizárja. Szávai Márton A helyi gazdálkodás közösségi szervezettsége Konkrét példákkal, eseményekkel alátámasztva tanulmányát, arról a folyamatos útkeresésről ír, amely a helyi gazdálkodás tendenciáit az elmúlt húsz évben jellemezte. A társadalmi berendezkedés változásával, a gazdasági világ globalizációjával egyrészt új perspektívák nyílnak, másrészről viszont folyamatos visszatekintésnek, a „régi hagyományok felélesztésére tett kísérleteknek”, lehetünk tanúi. Szilágyi József - Keresztes Béla - Mészáros Sándor Múzeum, vagy termelő ipari létesítmény? A Kisbaconi Fülöp malom A malom részletes történelmi és néprajzi bemutatásán keresztül, a malom termelésének, hozamának számadatokban való koronkénti tükrözése után eljut arra a következtetésre, hogy egy normális keretek közt működő vízimalom, képes eltartani egy családot. Torda Márta Lehetséges-e a fenntartható gazdálkodás Székelyföldön ? „A Székelyföldön a múlt lemaradása most előnnyé válhat, hiszen itt még családi léptékű a birtokszerkezet, a legelők még képesek minőségi, nem szennyezett takarmányt biztosítani, hagyománya van a családi gazdálkodásnak. A székely gazdálkodás hagyományai, valamint a székelységre jellemző felelősségtudat, az egymásért való felelősség érzése is segíthet abban, hogy a kreativitás és hozzáértés eredményre vezessen: az agrárium és a hozzákapcsolódó tevékenységek, az erdőgazdálkodás, a turizmus kitörési pont lehet, és biztos megélhetést jelenthet a térség lakói számára.” Sándor-Zsigmond Ibolya Molnár István Múzeum Székelykeresztúr, Románia E-mail: muzeumim@gmail.com 428
