Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Szemle - Sándor-Zsigmond Ibolya: Székely gazdálkodás régen és most
SANDOR-ZSIGMOND IBOLYA A kötetben közölt tanulmányok szerzői kiváló szakemberek, kutatók, egyetemi tanárok, akik mindannyian tudásuk legjavával járulnak hozzá a székely gazdálkodás múltjának részletes feltárásához, jelene sokoldalú elemzéséhez, és segítik az útkeresés összetetten nehéz helyzetében. A kötet vázlatos, tartalmi kivonata szerzőnként Ambrus Tünde Székely falutízesek. Ami a társadalmi és gazdasági szervezettség mögött, és ami benne van című tanulmánya összegzésében ezt írja: „Eltelt egy jó pár évszázad, és azt gondolom, ha ennek a tájnak, ennek a térszerkezetnek egy tradicionális, tájba illő, kiérlelt és letisztult stílusát, arculatát egyszer kialakították, nem tűnhet el még akkor sem, amikor a születéséhez vezető feltételek már elenyésztek (...) örök művelődési rejtély marad számunkra a tízesek kialakulása, pontos rekonstruálása, de nem is az a lényeg, hogy a tízesek kialakulásához vezető csomót feloldjuk, hanem, hogy mit mondanak ma számunkra ezek a tízesek, hogy felismerjük az idő és a történelem értékét, nagyszerűségét”. Nemcsak a tanulmány tárgyául választott székely falutízesekre, de akár az egész székely gazdálkodásra is vonatkoztatható, a hagyományokhoz való ragaszkodás és az elkerülhetetlenül bekövetkező innovációk nyomán is felmerülő gondolatot fogalmaz meg a szerző. Andrásfalvy Bertalan A székely társadalom és föld sorsának elhallgatott története Erdély 18. századi történetének egy máig kellően nem tisztázott kérdését veti fel, amelyre lényegében csak a 20. század közepén figyelt fel a magyar történettudomány. Berlász Jenő a Bécsi Levéltárban talált egy német nyelvű feljegyzést, amely felkéri a Bécsi Udvart, hogy akadályozza meg az erdélyi magyar és német földbirtokosoknak azt a gyakorlatát, hogy egyszerűen elűzik földjeikről a magyar és székely jobbágyokat és helyettük románokat telepítenek le birtokaikra. Balaton Petra A vízmosáskötő munkálatok jelentősége a székelyföldi gazdálkodásban címmel a székelyföldi gazdálkodással és ökológiai viszonyokkal összefüggő vízmosás-megkötési munkálatokat mutatja be a dualizmus korában. A téma szervesen összefügg a székelység megélhetésében alapvető szerepet játszó erdőélés, erdőügy, legeltetés és állattenyésztés kérdéskörökkel, amelyek a XIX. század második felében nagy változáson, válságon mentek keresztül. Ed Garrett Az innováció terjedése a hagyományos gazdálkodók körében - angol nyelvű tanulmánya, magyar tartalmi kivonattal azt a folyamatot mutatja be, amely az iparosítás, a vegyszerek mezőgazdasági célra való felhasználása az egyik újításból a másikba vezette a termelőket, a gőz-korszakon át a mesterségesen előállított műtrágyákig és a kártevők elleni intézkedésekig. Egyed Adrienn Az erdő- és gyepterületek kezelésének legjobb gyakorlatai a NATURA 2000-es programban című tanulmánya azt fejtegeti, hogy a jelentős tájváltozási folyamatok előtt álló, főként kelet-európai országok szerepe igen nagy a fajtaváltozatosság megőrzésében, illetve a régi technológiák felújításában és elterjesztésében. Ezek az országok ugyanakkor sokat tanulhatnak a kontinens nyugati részén már lezajlott folyamatok elemzéséből, hogy az ott elkövetett hibákat lehetőleg ne ismételjék meg vagy legalábbis minimalizálják a káros hatásokat. Egyed Ákos Gazdaság és társadalom Erdővidéken a 19. században A szerző a 2012-ben megjelent III. Énlaka-konferencia kötetben (Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből. Szerkesztette: Sófalvi András és Visy Zsolt) Erdő426
