Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Szabó András: Kovács Dénes múzeum- és művészetintézményesítő tevékenysége
SZABÓ ANDRÁS domokos Egyháztanács jóban mindig vezető' székely tagjait, adakozással mutasson ez úttal is példát a többi csíki községnek és találja meg a módját, hogy a kiállításra idekölcsönzött »Mária koronázása« kép a Csíki Székely Múzeum legelső tárgya legyen.”6 Válasz erre sehol sincs, azonban egy későbbi, valószínűleg ugyanerre a képre vonatkozó adatot az 1952. szeptember 3-án kelt múzeumi beszámoló tartalmaz: „[...] Lemostuk acetonnal az egyik 1520-ból keltezett oltárképet a bemocskolódott lakkrétegtől így megtisztult. [,.]”7 A két információt nem tudom elválasztani egymástól, s külön-külön művekre vonatkoztatni. Ennek a nem csíki alkotású képnek a feldolgozásával többen is foglalkoztak, de csak a Csíkszeredái származású Szabó Zsuzsa művészettörténész nevét emelem ki. O e táblakép alkotástörténeti vizsgálatából írta szakdolgozatát.8 A késő gótikus, de reneszánsz stílusjegyeket is magán viselő szobrot Balogh Jolán művészet- történész a középkori csíki képíró és képfaragó tevékenység kiteljesítő darabjának minősítette: ,A fejlődést betetőzi a [...] csíkszentmihályi Szent Mihály(í) szobor, [...] az 1510-15 közötti időből,”9 Reprodukciója benne van az alapító kiállítás katalógusában, tehát bizonyosan darabja volt a kiállításnak, de véglegesen csak 1967-ben, vásárlás nyomán került a Csík Rajoni Múzeum tulajdonába. Az összegyűjtött anyag gondozásának látszólagos hiányossággal pedig a lakosság körében találgatásokra és szóbeszédre adtak alkalmat, mint az lenni szokott minden esetben, amikor magán- és közhaszon, magán- és köztulajdon versenyhelyzete forog fenn. Minderről már 1932-ben, Márton György a Csiki Néplap olvasója, „Beküldetett”-ként jelzett cikkéből is tudomás szerezhető. „Mi van a Csiki Székely Múzeummal? kérdezem én is. Kiből áll a vezetőségi Ki felel azért a sok értékes tárgyért, amit annyi nehézséggel összegyűjtöttünk? Ki lesz az, aki a kikölcsönzött, de vissza nem adott képekért mást fest, vagy más ellenszolgáltatást ad? Ki vállalja a felelősséget azokért, a nép között elterjedt hírekért, hogy valamint Menaságon eladták Szűz Máriát, úgy Csikszentgyörgyön is hasonló módon cselekedtek? Még súlyosabb formában, hogy »illetékesek nem számolták el a képek árát«? Hol vannak a múzeumnak eddigi szervezői akikben elég lelkesedés és ambició volt arra, hogy megmozgassák a közönyös csiki székely népet egy ilyen kultúrintézmény létrehozásához akkor, amikor felelőtlen birek keltek szárnyra áldatlan civódásokról, »haragszom rád«-isokról, amely miatt csak a közérdekű ügy szenved és állít tilalomfát a jövőben minden kultur megmozdulás elé: Ha volt bátorságuk kiállni a porondra ilyen nemes gondolatokért és eszméért, [kiemelés behúzással] legyen bátorságuk egymás között arra is, hogy az ellentéteket, ha vannak áldozatok árán is elsimítva, teret engedjenek a szépen megindult muzeum működésének és fejlődésének [kiemelés vége]. Nem gondolják-e, hogy erkölcsi kötelességük a megkezdett utón, minden intrika és vetélytárskodás nélkül, pusztán a megvalósítandó célt nézve, haladni addig, amig önként vállalt megbízatásukról eredménnyel számolhatnak be megbízóiknak. Nem félreállás, kicsinyes érzékenykedés, hanem harmonikus együttműködés kell ide, amely eredményhez fog vezetni. ”10 Az elégedetlenkedésekre nem véletlenszerűen került sor, mert a Csiki Lapok 1930-ban és 1931- ben nem egy alkalommal cikkezett a Csíki Múzeum- és Kultúregylet alakulásáról és tevékenységéről (1930. III. 30., IV. 14., IX. 28., XII. 7., 1931. II. 15., III. 22.)11, de a tapasztalatok szerint látszólag leállt a nagy lelkesedéssel induló múzeumszervezői és kezelői munka, ami végül be 6 CSDELT. 1929, sz. n.. 7 CSSZM ARCH., 1952, 242. lap. Az intézményesített múzeumtörténet legelső képzőművészeti vonatkozású aktája. 8 SZABÓ 2009, 479-500. 9 MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET é. n., 557. 10 MÁRTON 1932/11, 3. 11 Vámszer Gézától átvett adatok. 200
