Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Kolumbán Zsuzsanna: Adatok a 19. századi erdélyi unitárius válóperes iratok kutatásához
KOLUMBÁN ZSUZSÁNNA A válások számának alakulását általános és helyi jellegű tényezők befolyásolták. Mind a református, mind az unitárius perek esetében megfigyelhető, hogy az illetékes intézmények működési jellegzetességei, az egyházi szabályokban előírtak és azok változásai, az új szabályok bevezetése hatással voltak a perek számára, a válni óhajtó felek viselkedésére, a döntésekre. Ez világosan követhető mindkét protestáns egyház esetében a század végén, mikor a polgári házasság bevezetése előtt az illetékes intézmények a folyamatban lévő, elkezdett perek befejezését siettetik, melynek következtében a válások száma megugrik. A törvények megszorító vagy engedékeny volta mellett gazdasági, társadalmi, kulturális tényezők sokasága volt hatással az önmagát is generáló családbomlás gyakoriságára. A válások számára vonatkozóan információkat szolgáltat az okok vizsgálata is, bár a következtetések levonásakor a fentebb már tárgyaltak miatt óvatosan kell eljárni. Az egyházi házassági jog által meghatározottak befolyásolták a feladott okokat, de a válást soha nem egyetlen ok alapján kérték a peres felek, hiszen események sorozata állt a házastársi konfliktusok hátterében. Az illetékes intézmények viszont mindig a legsúlyosabbnak minősített alapján hozták ítéletüket, ugyanakkor, ha létezett olyan ok, mely a házasságot érvénytelenné tette, akkor az alapján történt meg a döntés. Például, ha egy férfi válópert indított társa paráznasága okán, viszont az bizonyította, hogy nem szabad akaratból ment hozza, a házasságot erőltetés okán érvénytelenítették és nem a paráznaság okán bontották fel. Mellékelt összesítésünk, mely az ítéletben a válás kimondására alapot adó okok figyelembevételével készült, a fentebbiek alapján értelmezendő (lásd 1. táblázat). A mellékelt táblázat alapján az első dolog, amit észrevehetünk, a számottevő eltérés a különböző okok aránya tekintetében a két egyházkor adatai közt. A halálos vagy engesztelhetetlen gyűlölethez vezető okok összesen az esetek 82,22 százalékában képezték a válások alapját a Keresztúri Unitárius Egyházkörben. Ezek aránya sokkal alacsonyabb, 46,20 százalék az udvarhelyiben. A magyarázat az illetékes intézmények különböző időszakokra jellemző működési sajátosságaiban keresendő. Amint írásunk elején jeleztük a század végén az esetek többségében egyszer ágy- és asztaltól való elválasztást alkalmaztak, majd halálos gyűlölet okán mondták ki a válást. E tény tükröződik a Keresztúri Unitárius Egyházkor alpapi székének a század második feléből fennmaradt iratanyagában. Az udvarhelyi egyházkor adataira koncentrálva28 megfigyelhetünk néhány általánosabb dolgot. Először is magas a házasságra erőltetések okán kimondott válások száma. Tulajdonképpen e kategóriához sorolhatók a gazdasági érdekekből kötött házasságok is. Mindkét helyzet családon belüli, főként gazdasági jellegű meggondolások eredménye. Házasságra erőltetéssel mindkét nem esetében találkozunk, de inkább nőket erőltettek házasságba, s míg a fiúk esetében inkább győzködésről, a lányoknál valós erőltetésről beszélnek a források. A használt módszerek is az ígérgetéstől a fizikai bántalmazásig, a hozomány megtagadásától a vagyonból való kitagadásig terjedtek. Lányoknak pl. jó gazdasággal bíró fiút, fiúknak, főleg ha sok testvér volt, nagy hozománynak elébe néző vagy egyke voltából fakadóan apja vagyonát öröklő lányt kerestek, így esetenként elkerülték a család földjeinek öröklés általi felaprózódását. E házasságok általában a felek kellő ismeretsége hiányában köttettek meg, következésképpen az erőltetett lány néha megtagadta a férje házába költözést, vagy a házasság elhálását,29 szeretetlen volt, vagy a század vége fele szolgálatba szökött, a fiúk pedig gorombaságukkal igyekeztek elűzni az elfogadhatatlannak minősülő lányt. A régi szeretőkkel tartott viszony sokszor paráznaságba torkollott.30 Ugyancsak gyakori a paráznaság, a házassági kapcsolaton kívüli testi kapcsolat okán kimondott válások jelenléte. Ezen esetek hátterében számos ok rejtőzhetett: kiválthatta házastársi elhidegülés, a 28 Mivel ez az iratanyag lefedi a század első felét, tehát az eredményeket kevésbé befolyásolja a peres eljárás későbbi módosulása. 29 A testi kapcsolat teljes megtagadása, a házasság elhálásnak hiánya okán kimondott válási esetek hátterében is általában az erőltetések álltak. 30 A házasságra erőltetésekre vonatkozóan lásd bővebben KOLUMBÁN 2011, 263-276. 178
