Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Kolumbán Zsuzsanna: Adatok a 19. századi erdélyi unitárius válóperes iratok kutatásához
A világi törvények közül az alpapi székek jegyzőkönyveiben a vegyes házasságok tárgyalásakor az 1868. évi 48. törvénycikkre25 találunk utalást, mely a vegyes házasságok felbontásának módját szabályozta. Ennek megfelelően a házassági per az alperes ügyében illetékes intézmény előtt kezdődött, majd 30 napon belül átkerült a felperes ügyében illetékes intézményhez. Tehát a válóper a felek saját hitelvei szerint voltak tárgyalandók. Megjegyzendő itt, hogy az unitárius és református egyházak közt létezett egy 1870-ben kötött megállapodás, mely szerint mind a reformátusokra, mind az unitáriusokra érvényes bármely egyház által hozott határozat. E tényt elősegítette, hogy a két egyház házassági normái nagyon kevés eltérést mutatnak, Bőd Péter házassági törvényrajza a 19. század folyamán mindkét egyház által használatban volt. Tehát az unitárius-református vegyes házasságok esetében mindkét félre vonatkozóan az alperes ügyében illetékes egyházi fórum döntött, így a peres felek is fölös kiadásoktól szabadultak meg. Az alpapi szék munkálatai során keletkezett iratok adatait a fentebb említett egyházjogi előírások, az illetékes intézmények működési sajátosságainak ismeretében értékelhetjük. A válóperes iratok kutatásakor alapkérdéseknek számítanak a milyen gyakran és mi okból váltak adott helyen és időben. Azonban a válás, a házasságok jogi úton történő felbontása egy összetett esemény, melyhez kapcsolódóan számos tényező vizsgálható. Pl. a peres felek lakhelye, házasodási életkora, családi állapota, a házasság tartama, a gyerekek száma, a házasság tartama és a válóokok közti összefüggések, a több alkalommal válók családi háttere stb. Sajnos a jelen tanulmányunkhoz használt források egy komplexebb elemzéshez nem szolgáltatnak elegendő adatot. Kutatásaink során a Keresztúri Unitárius Egyházközség levéltárában található alpapi széki jegyzőkönyvekben összesen 1194 per esetében találtuk meg az alpapi szék által kimondott válási ítéletet. Ebből a Keresztúri Unitárius Egyházkörben 1852-1895 között 720 válást kimondó ítélet született, az Udvarhelyi Unitárius Egyházkörben 1801-1858, 1886-1895 között pedig 474 válást kimondó ítélet. Ezen összegek nem minősíthetők egyenlőnek a ténylegesen bekövetkezett válások számával, hiszen - amint már említettük - a főpapi szék ítéleteit csak az 1850-es évektől jegyezték be az egyházköri jegyzőkönyvekbe,26 ugyanakkor forrásaink hiányos volta is óvatosságra int. A válások gyakoriságára vonatkozó nyers válási arányszám az elváltak számát jelzi ezer lakosra. Esetünkben, mivel egyházi közigazgatási egységekről van szó, e mutató kiszámítása nem végezhető el teljes pontossággal. Ugyan egyháztörténeti munkák és a forrásanyag alapján ismerjük az egyházköröket alkotó anya- és leányegyházak listáját, de az egyházkörhöz tartoztak ezeken kívül, a más felekezetű településeken szórványosan élő unitáriusok is. A század második felében készült népességszámlálások alapján végzett számításaink szerint 1880-ban a keresztúri egyházkörben 1,15 ezrelék, 1890-ben pedig 1,14 ezrelék, ugyanazon évben az udvarhelyi egyházkörben 1,26 ezrelékre tehető a nyers válási arányszám. A válások számának alakulását a mellékelt grafikon érzékelteti {lásd az 1. ábrái). A Szél Tivadar által 1934-ben közzétett statisztika szerint Magyarországon 1876-1890 között a nyers válási arányszám 0,08 volt, mely adatot befolyásolt a katolikus lakosságra jellemző alacsony válási érték. Nyilvánvaló tehát, hogy a kutatott egyházkörökben magas válási arányszám tapasztalható, ami azonban nem sokban tér el pl. az udvarhelyi református peres iratanyag alapján számolt arányszámtól (1880-ban 1,00 ezrelék). Továbbá Nagy Sándor saját kutatásait összegezve írja, hogy a 19. század második felében az unitáriusok által lakott falvakban a nyers válási arányszám elérte az egy ezreléket.27 ADA TOK A 19. SZÁZADI ÉRDÉL YI REFORMĂ TUS VÁLÓPERES IRA TOK... 25 POMOGYI2000, 1868. évi. XLVIII, te. 26 Tapasztalataink szerint a főpapi szék csak ritkán változtatott az alpapi széki ítéleten. A kért változtatások közt említhetjük pl. az ítéletben használt megfogalmazások átalakítását, a gyerektartásban való részvétel idejének megnövelését, az ágy- és asztaltól való elválasztás idejének növelését, ágy- és asztaltól való elválasztás beiktatását a válás kimondása előtt stb. Az alpapi szék ítéletének teljes megsemmisítése ritka, és minden általunk dokumentált esetben megtörtént a per újrakezdése. 27 Nagy 2006,228. 177
