Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
A CSÍKSZEREDÁI PLÉBÁNIA ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT tart és ünnepel, ez az ő dolga. Ezzel a légynek sem árt”.56 Dolgoznak, fáradoznak még akkor is, amikor javaiktól és intézményeiktől megfosztják. Ha mégis szólni mernek, akkor őket felpofozzák vagy megbotozzák. Nélkülöznek, mégis adakoznak, helytállnak az Elet törvénye szerint. Körülöttük a betolakodók fosztogatnak, és évszázados székely javakat zsákmányként hordják szét.57 Dúl az erőszakosság. Az állam már nem akar tudni a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiről, sem az alkotmányában lefektetett jogokról. A magyar tanítókat nem fizetik, a munkásokat elbocsátják, miközben helyükre idegeneket hoznak. Az egyházi intézményeket alapjában rázták meg az egymást követő (az 1919. évben elkezdett és a 20-as évek elején alkalmazott) agrártörvények. A romániai magyarság legelterjedtebb intézményrendszere az egyházközségek mellett, az egyházi iskolahálózat volt.58 Az impériumváltás időszakában a magyar oktatási intézmények több mint háromnegyedét megszüntették vagy román tannyelvűvé alakították, de megengedték a magyar egyházak számára az iskolaszervezést.59 Az új feltételek mellett lehetővé vált a hitvallásos iskolarendszer működése, amely hivatalos megfogalmazást az 1923. március 29-i alkotmányban nyert.60 Az elvileg biztosított jogok a gyakorlatban nehezebben érvényesültek az évenként megjelenő újabb és újabb iskolatörvények miatt.61 A Csíkszeredái egyházközség még a megszállás alatt, a román Kormányzótanács 12670-1919. sz. rendelkezése62 értelmében már 1919-ben beindította a katolikus elemi oktatást a Róm. Kát. Főgimnázium épületének északi szárnyában.63 Három osztályban 145 növendékkel és 3 tanítóval indult az oktatás.64 A róm. kát. elemi iskola fenntartási költségei, a személyzet fizetése, a dologi kiadások nagyon megterhelték az egyházközséget. Amikor 1923-ban bevezetik az állami tantervet, akkor több gyereket megakadályoznak, hogy a róm. kát. elemi iskolába járjon. A saját pénzzel nehezen fenntartott iskolában maga az állam akadályozza meg, hogy az egyház neveljen. Beleszól a nevelésbe, ellenőriz, irányít. Elkezdődött a kultúrharc, amiben a főszerepet a görögkeleti egyház vállalta. Hivatal- és vagyonelvesztéssel zsarolják a tisztviselőket és a birtokosokat, vallásváltoztatásra kényszerítik.65 A csendőrség túlkapásai pedig napirenden szerepelnek. A hívek az egyetemes egyházi adót, az ún. kepét alig tudják befizetni. Az egyházi terhek túl magas voltát a plébánia és kántori lakbérek is okozták. Az elemi iskola fenntartása csak részben 56 Szent István és a rendőrök, IN CsL, 34 (1920.08.22.) 2. 57 Garda 2002, 97-101. 58 Az egyházi intézményrendszerről és iskolákról, Ld.: SULYOK 1930, 31-72. 59 Hivatalos megfogalmazást az 1923. március 29-i alkotmányban nyert. 60 Fritz 1930, 73-74, 79-81. 61 A Kormányzóság kezdetén önkéntes adományokból, majd a hívek önadóztatása révén nagyon sok katolikus népiskola és polgári iskola létesült. (Az 1920/21. tanévben egyházmegyénknek volt 265, ebből 95 új népiskolája 703 tanerővel, 27, ebből 15 új polgári iskolája 151 tanerővel, létesült egy polgári képző és 4 iparos tanonciskola. Sajnos 1923/24-ben az elemi iskolák száma 209-re, a polgári iskoláké 18-ra szállt le.) A kolozsvári Marianumnak 1918/19-ben hat tagozata van 52 tanerővel: elemi és polgári iskola, női kereskedelmi szaktanfolyam, háztartási-, felsőkereskedelmi iskola, leánygimnázium, s következő évben bővült a tanítóképzővel, zeneiskolával és pedagógiummal. Később több tagozata megszűnt. Hasonlóképpen Nagyszebenben a ferencrendi apácák vezetése mellett elemi, polgári és kereskedelmi tagozatú iskola az erdélyi nőnevelés erőteljes otthonává lett, 1923-ban polgári képző részlege megszűnt, de a többi tagozata tovább folytatta működését. Az 1923-ban Csíkszeredába került csíksomlyói kántor-tanítóképző is kezd elnéptelenedni. Először a tanítójelöltek hadba vonulása éreztette hatását, majd az új iskolatörvények ábrándítottak el sokakat a tanítói pályától. Ld.: LÉSTYÁN 2000, 81-83. 62 LÉSTYÁN 2000, 14. 63 Nagy 1980,11. 64 DhCs, 15. 65 MatrConAver 1923, 1. 141
