Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
hazafias akciót fejtett ki a románok által felgyújtott Csíkszereda város károsultjainak megsegítése érdekében. A derék tanár fáradhatatlan agitációjának már eddig is igen szép eredménye volt, amennyiben közel 1500 korona adomány folyt be Nagykároly város pénztárába.47 Dr. Tolnay Lajos főispán Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Ditróban szegény sorsúak részére népkonyhák szervezését rendelte el. A népkonyhák fenntartására szükséges fedezetet illetékes helyen a főispán kieszközölte.48 A szegénység enyhítésére Csíkszeredában az egyházi és világi szervezetek összefogásával teadélutánt rendeztek, Aczél Ödönné és Ujfalusi Jenőné vezetésével. A befolyt, tiszta összeget, 1.186 K és 90 fillért a Csíkszeredái Napközi Otthon javára ajánlották fel.49 Időközben elkezdték Csíkszeredában a károk széleskörű felmérését, s amikor ezzel elkészülnek, akkor eljuttatják a miniszterelnökségre. Az erdélyi állapotokat jól ismerő IV. Károly magyar király 1918. március 6-án kinevezte dr. Ugrón Gábort királyi biztosnak Erdély részére, aki munkáját két periódusra osztotta. Az első, a román invázió által okozott károk megtérítése, a gazdasági destrukció megszüntetése, a tűzhelyek megteremtése s általában a jogos panaszok megszüntetése. A másik periódus pedig Erdély jövője. Ugrón Gábor végigjárta a feldúlt tűzhelyeket, és személyesen is vezetett munkálatokat, hogy ne csak az ügyek átadása váljék lehetővé, hanem hogy a sürgős természetű építési akció már ezen út tapasztalataiból kifolyólag is minél gyorsabb ütemben legyen folytatható. Ugrón Gábor királyi biztos hivatalából való távozása alkalmával nyilatkozott a „Déli Hírlap” munkatársa előtt eddigi tevékenysége felöl és kifejtette, mi mindent tett ő a román betörés által okozott károk megtérítése és Erdély gazdasági rekonstrukciója érdekében. Nyilatkozatában hangsúlyozta: Elsősorban az ellenséges betörés által okozott romokat kellett eltávolítani és eltakarítani. Ez legnagyobb részben meg is történt.50 Augusztus folyamán Alcsík és Felesik falvaiban a magyar állam elkezdte a kársegélyek folyósítását. A kétévi kiesés a mezőgazdaságban érezteti hatását, élelmiszerhiány és drágaság van, Csíkszereda kársegélye pedig késik. A közvéleményt egyesek forradalmi irányba terelik. A nemzetközi események is úgy alakultak, hogy Ugrón királybiztos szeptember 11-én lemondott, október 30-án pedig a Wekerle-kormány. Az őszirózsás forradalom nyomán a Csíkszeredái katonák is lassan hazaszállingóztak, de a város egyharmadának leégése miatt itthon a nyomorúság fogadta őket. Szekeres plébános hazatérése óta várta az állami kárpótlást, de hiába. A papi ember lelkiállapotához hasonló lehetett a híveké vagy még annál rosszabb. Ezt a Historia Domusban örökítette meg: „Nyomorgás az egész Csíkszeredái parochiális élet, a viszonyok jobbra fordulásának a jelenben minden kilátása nélkül. A 1918 októberében történt háborús összeomlás és a nyomában járó forradalmi mozgalmak - a fronton lévő katonaság elvonulása és a katonai raktárak kifosztása után - Csíkszeredában kisebb hullámzást okozott ugyan, de zavargás nélkül múltak el... _________A CSÍKSZEREDÁI PLÉBÁNIA ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 47 CsL 11 (1917.05.09) 3. w Népkonyhák szervezése, IN CsL 9 (1918.02.27.) 2. 49Kertészkedjünk, A tisztviselők ebben az évben is kérnek ruhasegélyt, IN CsL 11 (1918.03.13.) 2-3. 50 A közlekedési zavarok és a munkáshiány és a nehéz viszonyok dacára a lakosságot sikerült vetőmaggal ellátni és sok fáradság árán sikerült elérni azt, hogy Erdély megművelhető részein bevetetlen terület alig maradt. Lebonyolították továbbá a kisiparosok szerszámsegélyezési akcióját, és intézkedést tettek aziránt, hogy a katonai rekvirálásokat a háború által amúgy is szerfelett sokat szenvedett területen szüntessék be, és a fölösleges csapatokat a károsult területről szállítsák el. Lépéseket tettek a menekülés alkalmával a katonaság által összeharácsolt javak visszaszerzése, vagy pedig, minthogy ez a legnagyobb részben már nem volt lehetséges, azok értékének megtérítése iránt. Más irányban tevékenysége az erdélyi gazdasági állapotok fejlesztésére irányult. Az a szempont vezette, hogy Erdélyt gazdaságilag megerősíteni csak akkor lehet, ha Erdély rettenetesen elavult gazdasági rendszerét gyökeresen megreformálják. Sikerült továbbá földgáz- vezetékekhez szükséges csövek behozatalát lehetővé tenni és ezáltal a vezetékek gyors megépítését és a földgázerők további hasznosítását biztosítani. Ld.: Ugrón Gábor királyi biztos lemondása, IN CsL 31 (1918.09.7.) 3. 139
