Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Bordi Zsigmond Lóránd: Az apácai „Fekete-vár”
BORDIZSIGMOND LÓRÁND szászokkal együtt részt venni, s kötelesek a vár fenntartására a szászokkal egyformán királyi taxát fizetni.6 Annak ellenére, hogy a királyi oklevél garantálta a közösségek korábbi jogait, a város fennhatósága alig egy évtized alatt egyre nyomasztóbbá vált. 1515-ben már a király kellett az erdélyi vajda útján intézkedjen, hogy a Törcsvári uradalom falvaiban - amelyek megtagadták az adófizetést és a Dózsa-féle felkelés idején a katonaállítást - ismét helyreálljon a rend.7 A 16. század első évtizedeiben Apáca állandó szereplője a brassói számadáskönyveknek, amelyekben elsősorban a befizetett adó tételeit sorolják fel.8 Az 1509. évben azonban egy más jellegű bejegyzéssel is találkozhatunk, ugyanis ekkor, Törcsvár 3 forint és 45 dénár értékben utalt ki rezet a falunak egy harang öntése céljából.9 A Szapolyai János és I. (Habsburg) Ferdinánd (1526-1564) között dúló magyar belháború időszakában (1526-1538), a zűrzavaros helyzetet kihasználva Apáca lakói megpróbáltak kitörni a Habsburg-párti Brassó fennhatósága alól, úgy, hogy a Szapolyai-párti Petru Rareş (1527-1538, 1541— 1546) moldvai vajda védelme alá helyezték magukat. A moldvai hadak távozása után, a brassóiak 1529-ben felégették a falut,10 majd két évvel később a lakosságot 54 forint 25 dénár értékű büntetés lefizetésére kötelezték.11 Brassó fennhatósága a Törcsvári uradalom falvai fölött egészen a 17. század második évtizedéig tartott, amikor a Weisz Mihály által vezetett lázadás büntetéseként lefoglalták őket, de a nagyszebeni országgyűlés (1613. május 1-14) 3. cikkelyének 2. pontja értelmében, a korábbi tartozások elengedése révén visszaszálltak a város tulajdonába.12 13 Két évvel később, 1615-ben, a kolozsvári országgyűlés (szeptember 27 - október 13) 9. cikkelye alapján Törcsvár, valamint a hozzá tartozó vámok és birtokok fiskális birtokokká lettek minősítve és lefoglalódtak a fejedelmi kincstár szamara. A város több alkalommal is próbálkozott az elveszített birtoktömb visszaszerzésével, de erre csak három és fél évtized múlva került sor, amikor II. Rákóczy György fejedelem (1648-1660), 1650. október 29-én kiadott oklevelében, 11000 forint ellenében, ismét Brassó fennhatósága alá rendelte a Törcsvári uradalom falvait (köztük Apácát is).14 A falu ettől kezdve folyamatosan Brassó birtoka volt, egészen a váruradalom felszámolásáig és az újkori Brassó vármegye létrejöttéig. A kutatás története Az erődítmény első szereplése egy tudományos igényű műben a 18. század közepe tájáról származik, amikor Szeli József brassói, majd hosszúfalusi lelkész (1710-1782)15 említi az 1763 körül befejezett krónikájában. A helyi hagyományokra hivatkozva, Apáca betelepítését és vára, (amely itt említődik először „Fekete-vár” néven) építését, az 1342-1351 körüli időszakra teszi, és az I. (Nagy) Lajos (1342-1382) uralkodása idején, Hétfalu vidékéről elköltöző székely határőrökhöz köti. Utóbb, miután a település a Törcsvári uradalom fennhatósága alá került, és területére egy apácarend 6 Megemlítve: ÁRVÁI 1943, 15.; Közölve: HERRMANN 1801, 251-252.; Törcsvári uradalom ... 1871, ÜL melléklet. 7 Vogel 1974,1108. 8 Quellen 1886, 82, 86, 87, 95, 104, 115, 124, 133, 139, 151, 152, 160, 168. 9 Quellen 1886, 139. 10 Quellen 1889, 471. 11 Quellen 1889, 469. 12 Szilágyi 1880,278. 13 Szilágyi 1881,281. 14 Szilágyi 1886,113-116. 15 SZINNYEI 1909, XIII, 646. hasáb. 10
