Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Bordi Zsigmond Lóránd: Az apácai „Fekete-vár”
AZ APÁCAI „FEKETE-VÁR” költözött, a falu neve a korábbi Feketevár helyett Apáca lett.16 17 A Szeli krónikájában közölt adatok az idők során kiemelt jelentőségre tettek szert, szinte minden, az erődítménnyel foglalkozó szerző említi őket, gyakran úgy, hogy fel sem tünteti a forrásukat. A 18. század hetvenes éveiben Benkő József (1740-1814) ismertette röviden a települést, megjegyezve, hogy: „Az Olt folyó közelében fennmaradtak itt egy hajdan mocsárral körülvett szerzeteskolostornak az öregségtől romba dőlt falai; ebben a közel lakók menedékhez jutottak az ellenséges betörések idején”. 17 Benkő, a falut latinul Villa Monachalis (Szerzetesiek] falva) néven említi, de ez a megnevezés, csak a szerző külföldi olvasóknak szánt fordítása, magát a helységet sem a köznyelv, sem pedig a hivatalos iratok sem nevezték soha így. Nagyjából Benkő művével egyidőben készült az első katonai (jozefiniánus) felmérés is, amelyen a falutól északra, egy mesterségesnek tűnő vizesárkok által határolt területen, egy magányos romot jelöltek be a térképészek18 (3. kép). 1865-ben, Pesty Frigyes kérdőívére válaszolva Apáca elöljárói azt jegyezték le, hogy a faluban, amelyet a néphagyomány szerint „régen Fekete várnak hívtak”, a Kendereskert nevű határrészben található „a Vár, mely ugyan a községnek az észak felőli részében vagyis végében fekszik és tavas, mocsáros hellyel körül van véve, mely környéken a régi időkben az Olt vize folyt, és melynek a napkeleti részének a délkeleti végében egy kisded vár, vagyis inkább bástya romjai fala része látható, mely fekszik 25 négyszögöl területen, melyen a következőfelirat látható amint következik: „Gondviselő Szabó Péter, Biro János, Tempore R. A. Judicis Joanes Gáspár, Civis Valentinus Kiis, Georgius Czere, Stephanus Kispál, Joanes László, Rector Sch. Martinus P. Kern, A. T. Faber. Hoc O Ris. Heretel Rut. Cementarii Georgius H. R. Sigranos, Jakobus Zsombori, Georgius Török, Petrus Szabó, fides helvevide 1658 Pax”, mely rom alatt ma is a legkeményebb boltozatokra vagyon darázskőből rakva alól hol a bejárás volt. Monda szerént ez a vár a tatárjáráskor épült volna mint védőeszköz”.19 Egy évvel később, Kővári László az apácai romot a közösségi erődítmények közé sorolva írta le. Szerinte, a „falun alól”[sic\ - B.Zs.L] fekvő, gyommal benőtt udvarú kastélyrom magas falain még látszottak az ajtók és az ablakok. A néphagyományt idézve azt írja, hogy a tatárok és a törökök ellen építették, abban az időben amikor Apácán még „csak 32 gazda” volt.20 Orbán Balázs ugyancsak részletesen foglalkozott az Apáca határában található romos erődítménnyel, amelyet le is fényképezett és az arról készült metszetet belefoglalta művébe (4. kép). Leírása szerint a falu északi végében, attól mintegy 300 lépésre (kb. 200-225 méter), egy ötszögű „torony-erőd” romjai emelkednek. Az egyenlőtlen hosszúságú oldalak méretei Orbán leírása alapján: észak-keleten 12 lépés, keleten 9 lépés, dél-keleten 8 lépés, a csaknem teljesen leomlott délnyugati oldalon 11 lépés, míg végül a nyugati oldalon, ahol a bejárat is nyílt 12 lépés. Az 5 láb21 (kb. 1,58 méter) falvastagságú, ottjártakor 4-5 öl22 (kb. 7,6-9,5 méter) magasságban álló épületet három szintesnek írta le, de határozottan állította, hogy egykor léteznie kellett még egy emeletnek is. Közölte a torony egyes oldalain látható feliratokat23 is. E szerint az észak-keleti oldalon a „Soli Deo Laus Et Gloria”, a keletin az 1658-as évszám, a „Hoc opus fieri fecerunt cementarii cigraenses Jacobus Sombori, Georg Török, Petrus Szabó”, valamint a „Fide séd cui vide”, míg a dél-keletin a „Tempore Judicis Apajciensis] Joanis Gáspár, cives Valentinus Kiis, Georg. Czere, Stef. Kiis pál, Joan 16 Borcsa 1852. 17 Benkő 1999, II., 467. 18 Efk, 234. lap. 19 CSÁKY 2012, 143. 20 Kővári 1866, 247. 21 1 osztrák láb {Fuss) = 0,31608 méter. 22 1 osztrák (bécsi) öl (Klafter) = 1,89648 méter. 23 Az Orbán és a Pesty adatközlői által leírt feliratok nem egyeznek egymással. Az épület rongálódottságából kifolyólag ma már nem lehet megállapítani, hogy melyik közlés a helyes. 11
