Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Székük háza nagy résziben fel vagyon építve” Források a csíksomlyói pretórium építéstörténetéhez (1825–1845)
BICSOK ZOLTÁN nélkül fognak heverni. Azért, ha a Tekintetes Nemes Rendeknek is úgy tetszenék, talám jó volna még egyszeri magunk meg rovásával tökéletességre vinni - nehogy az utókornak, maradékink méltó gúnnyára, akaratlanság szülte gyengeségünk omladékát hadgyuk hátra. 1840 decemberében Csíkszék közgyűlése - részben Mikó Antal és a székvezetés érvelésének, részben a józan belátásnak engedelmeskedve elhatározta a nemesség újbóli megadóztatását. Az ún. negyedik nemesi rovatai nagyrészt 1842-ben felszedett hozzájárulásai tették lehetővé a Pretórium befejezését, ami nagyobbrészt belső munkálatokat, illetve az udvar rendezését és körülkerítését jelentette. E munkálatokat dokumentálják Bálint Imre, Kalota András, Antal(fi) István és Sándor László utólag, 1844-1845-ben készült számadásai a kőműves-, lakatos-, ablakos- és kőfaragó munkákról. Bálint Imre kőművesmester számadását az teszi különösen értékessé, hogy az épület végleges terveinek hiányában is lehetőséget ad a Pretórium helyiségeinek számbavételére.54 55 Ugyancsak a második építési szakasz (1838-1842) munkálatait dokumentálja Balási József számadása a Mikó Antal pénztárnoktól 1842 januárjában átvett 155 konvenciós forintról, amely a már ismert, a kezdetektől jelen lévő mesterek mellett (úm. Bálint Imre és Péter József kőművesek, Szőcs Ferenc fazekas) eddig nem emlegetett mesterek nevét is megörökíti: Sata József, Bálint Ferenc és Illyés József kőművesek, Feke asztalos, rákosi Csutak Dávid és Ungvári János ácsok, akik a megújított istálló zsindelyezését irányították. Az igen hiányosan fennmaradt iratok alapján úgy tűnik, a Pretórium szorosan vett építési munkálatai 1842-ben befejeződhettek (1843 márciusában már a vakoláshoz és meszeléshez készített állások faanyagáról készült számadás, vélhetően e munkálatok is előző évben lezajlottak). 1842. november 15-én Csíkszék közgyűlése elfogadta az építtető főbiztos elszámoltatására, valamint az épület tervszerű elkészítésének vizsgálatára hivatott bizottság kinevezéséről szóló indítványt. A bizottság elnöke Sándor Ferenc, tagjai Boros Elek, Sándor Mihály, Szörcsei Imre, Tompos András, Czikó Ferenc, Kis Farkas, Jánosi Márton széki mérnök, titkára pedig Puskás Ferenc lett.56 57 A bizottság munkához is látott, 1843 márciusában pedig Balási József, aki ekkor már a szék főkirálybírája volt, átadta Puskás Ferencnek „... a számadáshoz szorossabban tartozókból négy kötetben, 113 darabból álló diariumot, quietantia és rendeléseket”.w Ez idő tájt már a Főkormányszék is több rendben sürgette az 1838-ban folyósított 5573 forint 29 krajcár államsegélyről való számadást. A szék közgyűlése 1843. október 2-án elfogadott határozatában a be nem fejezett munkálatokra hivatkozva próbált időt nyerni a számvetés elkészítéséhez.58 Hogy csupán időhúzásról lehetett szó, azt az is jelzi, hogy másnap, amikor arról határozott a közgyűlés, hogy az egyesített al- és felcsíki illetve kászoni viceszék,59 valamint Csíkszék derékszéke a továbbiakban üléseit a Pretórium „kies épületében” tartsa, nem utaltak az épület befejezetlenségére, esetleges hiányosságaira.60 Nagyjából ekkor készült az 1843. november l-jétől 54 Rnlkmi, F 27 Nagy Jenő iratgyűjteménye, 11/36. 139. lap. 55 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCLVI/29. 1-2. lap. Lásd a Függelékben a 13. számú iratot. 56 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Törvényszéki jegyzőkönyvek, 1. 34r-35r. lap. 57 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXLVIII/55. 2. lap. 58 „Noha székünk háza nagy résziben fel vagyon építve, de mindnyájunk köztudata szerént az arra megkívántató minden részleteknek tökélletes helyreállításáig még nem csekély kiadásokkal fedezhető épittési kiállításoknak kell megtörténni, helyeselvén tehát ez okból közgyűlésünk elnök atyánkfiának abbéli nyilatkozatát, miszerént az épittés tökélletes bévégzése előtt kimerítő számadást nem tehet, minthogy ajánló, hogy a Felsőbbség megnyugtatására addig is particulare diariuma kivonatát kész akármely időben is bémutatni”. - RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Törvényszéki jegyzőkönyvek, 1. 75r, 79v-80r. lap. 59 A három társszék viceszékének tényleges, hivatalos egyesítése hosszas egyeztetések nyomán végül 1846-ban történt meg. 60 „Az 1791-beli 96-ik törvénycikk bérekesztésében is említve lévő közház (-.Praetorium:) hiánya itt már kipótolva lévén, mivel ezen Praetoriumnak ily nagy kiterjedésseli alkotásában nemcsak a political administratio szükségére néztek a rendek, hanem hogy a székek egyesítésével kívántató hajlékul is elégséges légyen, ezt nem téve, ok nélkül állana a kies épület, pazarlásnak tekintethetnék az erre tett költség és munka. [...] Kérdésen kívüli, mind az al-, 102
