Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Székük háza nagy résziben fel vagyon építve” Források a csíksomlyói pretórium építéstörténetéhez (1825–1845)
állandósított ajtónállói tisztség munkaköri leírása is,61 ekkorra tehát már beköltözhető és rendeltetésének megfelelő állapotban lehetett az épület. Maradtak ugyan valóban elvégzendő belső munkálatok (egyes helyiségekből hiányoztak a kemencék, az ajtók és zsalugáterek festetlenek voltak, a kőkerítést magasítani kellett), de ezeket gyaníthatóan éppen az időhúzás szándékával késleltették. Mivel a számadás terhe legalább annyira próbára tette Balásit és közvetlen segítőit, mint a tényleges építkezés, a munkálatok be nem fejezésére való hivatkozás a következő években is mindegyre visszaköszönt. A Főkormányszék és a széki bizottság felé történő elszámolás ügye még sokáig lezáratlan maradt, és csak az 1848-as forradalmi események hatására merült feledésbe. „Isten jóvoltából az épületek (...) fent állanak és a közdolgok folytatása végett idegen hajlék alá nem szorulunk.” Az épület a 19. század első felének klasszicizáló stílusában, egyszerűségre és praktikumra törekvőén készült. A Székelyföld leírásában Orbán Balázs „székházaink közt a legnagyobbszerű- nek” nevezte a csíksomlyói Pretóriumot,62 de a nagyszerűséget talán ő is a szó szűkebb értelmében gondolta, és áradozása a méreteknek szólt. A dekorációkkal ugyanis szűkén bántak a tervezők, e kategóriában jószerével csak a földszint és az emelet találkozásánál kialakított hangsúlyos övpárkány, a keleti szárny főhomlokzatának diszkrét vakolatdíszei, valamint a középrizalit és az épületsarkak kváderezése említhető. A keleti szárny 19 tengelyes főhomlokzatának síkjából alig érzékelhető módon, a földszinti részen kváderezéssel díszített, öttengelyes rizalit emelkedik ki, a középtengelyben egy jelenleg részben befalazott szegmensíves kapuzattal. A főhomlokzat egyenes záródású ablakai a földszinten dísztelenek (kivételt a vakablakok képeznek, amelyek erőteljes, fehérre meszelt vakolatkeretet kaptak), az emeleti ablakokat hangsúlyos keretelés, alul téglalap alakú falmezők, felül pedig félköríves lunetták díszítik. A rizalit emeleti ablakainak lunettái legyezőszerű díszítést kaptak, míg a többi csupán kereteit, a közrezárt falmezők dísztelenek. Az északi szárny út felőli, tíztengelyes homlokzata ugyanazon jellemzőkkel bír, mint a keleti szárny főhomlokzata: az egyenes záródású ablakok a földszinten teljesen dísztelenek, az emeletieket pedig a keleti szárnyon már látott téglalap alakú és félköríves vakolatdíszek emelik ki. Ugyanezen szárny nyugati homlokzatán mindkét szinten három-három befalazott ablakot találunk. A szárny udvar felőli homlokzata mindkét szinten árkádos kialakítású, akárcsak a keleti épületszárnyé. Ma már mindkét szárny ívsorai beüvegezettek, de a két világháború közötti években még nyitottak voltak.63 A déli szárny - eredeti funkciójának köszönhetően - a legpuritánabb kialakítású az összes közül: az udvar felőli, hattengelyes homlokzat egyenes záródású ablakai mindkét szinten dísztelenek, a nyugati homlokzat három-három ablaka beépített (bár a két világháború közötti időszakban a középsők még funkcionálisak voltak), a déli, kilenctengelyes homlokzaton lévők úgyszintén dísztelenek. A kőművesmunkák számadásának tanúsága szerint az épület eredetileg elképzelt beosztása az Aedilis Directionál számos változást szenvedett - vélhetően a hatékonyság, a jobb hasznosítás gyakorlati szempontjai miatt. Szembetűnő különbség például, hogy az eredeti elképzelésekben nem szerepel az alagsor hasznosítása, legalábbis a Planum egy Praetorialis Házról... csak földszinttel és emelettel számol, a számadások szerint azonban a székház alagsorában került kialakításra a börtöncellák jelentős része (tömlöctartói házzal és árnyékszékkel), így a déli szárny emeleti része vélhetően nem fogházként funkcionált (mint ahogy azt eredetileg tervezték), legalábbis a _____________„■■■ SZÉKÜNK HAZA NAGY RÉSZIBEN FEL VAGYON EPITVE”... mind a törvényes derékszék helye Somlyón, a közháznál lészen." - Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Törvényszéki jegyzőkönyvek, 1. 81v, 82v-83r, 85r. lap. 61 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Főkirálybírói iratok, XIV. Az irat iktatószáma: E 290-1843. 62 ORBÁN - http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/74.html (Letöltve: 2014. november 11.) 63 Fehér 2013, 46-47. 103
