Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Bordi Zsigmond Lóránd: Az apácai „Fekete-vár”
AZ APÁCAI „FEKETE-VÁR” Bordi Zsigmond Lóránd A Brassó megyei, a Barcaság északi végében, az Olt bal partján fekvő Apáca (1. kép), elsősorban neves szülöttje, a tudós és pedagógus Apáczai Csere János (1625-1659) révén ismert. A helység másik nevezetessége, a falu északi végén, az Ürmösre vezető, 131B jelzésű megyei út nyugati oldalán található „Fekete-vár” nevű rom (2. kép). Az erődítmény, amelyhez számos legenda és egy, a környéken csak erre a falura jellemző népszokás kapcsolódik, egyike Délkelet-Erdély keveset kutatott, talányos történem középkori emlékeinek. Apáca a középkori forrásokban A falu középkori története, a Barcaság több más településével együtt szorosan összefonódik Törcsvár történetével, ugyanis évszázadokon keresztül a hozzá tartozó váruradalom részét képezte. Annak ellenére, hogy Apáca a 15. századtól kezdődően számos forrásban felbukkan, ezek mindenike csakis a településre vonatkozik, az erődítményt egyik sem említi meg. A falu első említése egy 1460. augusztus 15-én kiadott oklevélből származik, amikor Hunyadi Mátyás király (1458-1490) az ekkor Apaczija néven szereplő, in districtu Barcza található helység egy részét, a Fehér vármegyei Turchfalua (Türkös), Huzyufalu (Hosszúfalu), Zlanfalua (Bácsfalu) és Charnadfalua (Csernátfalu)1 területén fekvő birtokrészekkel együtt, kivette Törcsvár várnagyainak fennhatósága alól és a székely származású bölöni Forró Simonnak és fiainak, valamint rokonának a sepsiszentgyörgyi Forró Mihály fiának, Miklósnak adományozta.2 A család hét évtizeddel később is az ekkor kapott birtok tulajdonosa volt, birtokjogukat leszármazottjaik, (Háportoni) Forró Mátyás gyulafehérvári kanonok és testvérei számára Szapolyai János király (1526-1540) erősítette meg ismét 1531. június 15-én.3 Nem tudni, hogy mi lett a birtok sorsa, a család 17. század első felében bekövetkezett kihalása után,4 de lehetséges, hogy csatolódott az apácai fiskális birtokok tömbjéhez. Az 1498. évvel kezdődően jelentős változások következtek be a vidék történelmében, ugyanis ekkor, II. Ulászló király (1490-1516) ötezer forintért, tíz évre zálogba adta Brassónak Törcsvárat, azzal a kikötéssel, hogy a határidő letelte s a kölcsönösszeg kifizetése után, ő vagy utódai visszaválthassák. Az állandó pénzzavarral küszködő király, két év múlva egy újabb, a brassóiak által folyósított kölcsön után a város alárendeltségébe helyezte a váruradalomhoz tartozó kilenc falut.5 Az 1500. július 24-én kelt oklevél kivette ezeket a településeket az erdélyi vajda (és székely ispán) fennhatósága alól, s adófizetésre, királyi taxafizetésre, valamint katonáskodásra nézve Brassóhoz csatolta, azonban kikötötte, hogy e falvak lakói ezután éppúgy, mint eddig, csak azt tartoznak teljesíteni, amit a barcasági szászok is teljesítenek, vagyis kötelesek Törcsvár katonai védelmében a 1 Az összeolvadt települések ma Négyfalu (Szecseleváros) néven ismertek. 2 SZABÓ 1872, 184-186. 3 SZABÓ 1876, 23-24. 4 Nagy 1858,223. 5 Pürkerec, Zajzon, Tatrang, Türkös, Hosszúfalu, Bácsfalu, Csernátfalu, Apáca és Krizba (Vö.: HERRMANN 1801,251.) A Csíki Székely Múzeum Évkönyve X. (2014), p. 9-28 9
