Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén
NAGY ZSOLT is megkérdőjelezték).175 Végül 1884-ben, négyrészes szintézisének harmadik kötetében saját tapasztalatait is megosztva az érdeklődőkkel, Bereczki végleg tiszta vizet öntött a Fűz alma (Orbai alma) körül kialakult konfliktusok és félreértések poharába.176 A „nagy mű”, a Gyümölcsészeti vázlatok megjelenését (1877-1887) a magyar közönség már kíváncsian várta s nagy szeretettel fogadta. Az első köteteket a kezdeti érdeklődés ellenére Bereczki azonban csak nagy nehézségek árán tudta értékesíteni. A nyomtatott példányok beszerzése tekintetében érdekes, hogy magyarországi viszonylatban is épp Csík vármegye járt az élen. Egy 1877. december 19-én, Dörgő Dániel barátjának írott levelében Bereczki Máté örömmel számolt be arról, hogy a vármegye szinte minden községe előfizetett a kötetre iskolái számára: „Egy jó újdonságot közlök veled. Csík megye (a régi Csíkszék, Erdélyben) majd minden községe előfizetett munkám egyegy példányára községi iskoláik számára. Tegnap előtt kaptam említett megye alispánjától, Puskás Ferencz úrtól egy hivatalos felszólítást a végből, hogy munkámból 59 példányt küldenék meg az ő czíme alatt utánvét mellett, az említett czélra. - Már el is expediáltattam Aradról a szállítmányt. Ez aztán jó hír, ugy-e? Karácsonyi ajándéknak is megjárja. Ha így tenne valamennyi megye, mint ez a szegény, istenháta megett levő székely megye, akkor munkám 2-ik kiadásában is lehetne remélnem, és a mi fő! hazai gyümölcsészetünk egy pár évtized alatt biztosan fölvirágoznék.”177 Egy későbbi levelében (1878. január 27.) Bereczki a nem mindennapi eseményt ismételten felidézte barátjának: „Ilyen megye kellene csak 3-4, mint ez az erdélyi kis megye! [...] hanem hát ilyen megye nem minden bokorban terem.”178 Míg korábban a Csík vármegye területén élő gazda esetleg csak Urbanek, Glocker, Kovács József, dr. Entz, illetve Nagy Ferenc - drága szaklapokban - megjelent pomológiai szakcikkeihez juthattak hozzá, az 1800-as évek második felének utolsó harmadában magyar nyelven olvashatta a legavatottabb gyümölcsész fő művét, amelyben egyaránt szerepeltek számára addig ismeretlen és saját kertjéből jól ismert gyümölcsfajták leírásai is. A mű tulajdonképpeni gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről és a gyergyói, csíki, gyimesi, illetve kászoni gazdákra gyakorolt hatásáról Vitos Mózes leírásának köszönhetően van tudomásunk: „Hogy pedig hazai gyümölcsészetünk az utóbbi pár évtized alatt lendületet vett [...] ebben nagy érdeme van mezőkovácsházai Bereczki Máté jeles pomologusunknak, ki több mint 40 esztendei fáradhatatlan munkássága és búvárkodása után 1877. óta három vaskos kötetben irta meg és adta ki »Gyümölcsészeti Vázlatok« czimű nagy munkáját, melyben [...] a szerző sok évi tapasztalata folytán megnevezi azon fajokat, melyek hidegebb éghajlat alatt is sikerrel tenyészthetők. Ezen jeles munkában foglalt útmutatás, mely törvényhatóságunk által az egyes községek részére is megszereztetett, indított nagyobb tevékenységet a gyümölcsfa tenyésztés terén, s az abban felsorolt nagyszámú gyümölcsfa nemekből szerzett be néhány ügybuzgó tanitó oltó galyakat küzvetlenül Bereczki Mátétól, kinek produktumai versenyeznek a melegebb égalj alatt fekvő hazarészek azonos fajú gyümölcseivel [...] neve vármegyénk minden községében, különösen a tanítók előtt ismeretes és örök időkre emlékezetes fog maradni. [...] Községeink faiskola kezelői hézagot pótló nagy munkájának főleg első és második kötetét a törvényhatóság közvetítése folytán bírják, és vannak egyes fatenyésztőink, kiket ajándék czimén látott el becses munkája említett köteteivel.”179 Az említett megajándékozott fatenyésztők között feltehetően ott volt a már bemutatott Márton Ferenc mellett az újtusnádi és a csíkverebesi községi tanító, Márkos János, illetve András György is, akik Bereczki Máté gyümölcsösét „ideje korán igénybe vevén”180 maguk is szép ültetvényeket hoztak létre falvaikban. Végül érdemes említést tenni itt még arról, hogy Bereczkinek elszármazott gyergyói örményekkel is kiváló szakmai és baráti kapcsolata volt. Gyümölcsrajzolója, Kövér Gábor föld175 Vö. Luca1881; Bereczki 1881/a; Uő. 1884,129-131. 176 Ua., 122-139. 177 Tolnay 2012, 302. 178 Uo., 303. 179 VlTOS 2003, 117. 180 Uo., 118. 364
