Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
BOTÁR ISTVÁN É VI I Pince bejárai D. 13 m K. 25. kép: Vacsárcsi - „Sándor-kúria”, látható kőfalak a 20. század elején (Jósa alaprajza nyomán készítette Csutak Attila) Ekkor még a több épületből álló romegyüttesnek nagy összefüggő részletei voltak láthatók. Több pince helyét azonosították. 1910-ben visszatért és sikerült kiderítenie, hogy az álló kőfalak egykor az egész dombhátat beborították, de a falakat pár évtizede a helyiek elbányászták.161 A Jósa alaprajzán feltüntetett épületekre ma már csak halmok és kisebb-nagyobb gödrök emlékeztetnek. 162 Amennyiben ez az elbeszélés hiteles, akkor a most látható épület és pincenyomokon kívül a területen ma szabad szemmel nem látható további falak, „bástyák” lappanganak. A helytörténet és a családi hagyomány is a csíkszentmihályi Sándor-családhoz köti a romokat.163 Újabban, Szádeczky nyomán, Benkő Elek ismételte meg azt a feltevést, hogy az egykori kúria inkább a Lázár-családhoz lenne kapcsolható.164 A korábban felsorolt írott adatok fényében azonban a fenti elképzelések kevéssé valószínűek. Nincs egyetlen arra utaló adatunk sem, hogy a későközépkorban a Sándorok Vacsárcsin nagyobb birtokosok lettek volna, és Lázár János itteni birtoka is kisebb, mint Fejér György ismert birtokteste. A 16-17. században Vacsárcsi egyetlen „ősi”, helyi előkelői, főemberei a Fejérek, így szinte biztosra vehetjük, hogy a több kő épületet is magába foglaló castellum a Fejérek rezidenciája volt. A castellum meghatározást az erre vonatkozó régészeti adatok eddigi hiány ellenére valószínűnek tartom, ugyanis egykori erődítéseiről 1911-ben a helyiek azt vallották: „Alulírt vacsárcsi lakosok hűen bizonyítjuk, hogy ezelőtt mintegy 30 évvel láttuk és ismertük a vacsárcsi várat, s láttuk, hogy a várfalak mint romok szinte 2 öl magasak is voltak s ezen várfalak között lévő épületek romjai most is láthatók. Mindenki várnak nevezte, mert várfalakkal és bástyákkal volt ellátva. Gyermekkorunk óta jól ismertük, míg utóbbi időben le nem hordották.”165 A forrás hitelességét igazolja, hogy a közelben álló egyik lakóház (Kosa József) pincéjénél kőből rakott 1,5 méter széles fala van, ami nagy valószínűséggel egy visszabontott torony nyoma lehet. 161 Csíki Székely Krónika. 162 Csutak 2011. 163 A Sándor-család levéltárában azonban erre egyetlen adat sem utal. 164 Benkő, Székely 2008,62.; Benkő 2012, 224-225. 165 Csutak 2011,3. 46
