Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)

Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép

KÖZÉPKORI UDVARHÁZAK CSÍKBANI. KUTATÁSI HELYZETKÉP

2012 nyarán kezdődött el a lelőhely szisztematikus kutatása.166 2012-2013 nyarán feltártuk a Jósa (III. számmal jelölt épület) és Szádeczky által is megörökített három helyiséges épületet kutattuk meg. Az ásatás során kiderült, hogy eredetileg csupán a délkeleti, négyzetes helyiség épült meg valamikor a 15. század folyamán. Ezt a későbbiekben alapozásig visszabontották, majd a 16. század végét követően az újraépítették. A felújítás során kialakított új épületrész pincéjének alapozásakor kitermelt sárga agyagréteg alól egy II. Rudolf veret került elő. Ugyanekkor egy északi, kisebb helyiséget is építettek.

26. kép: Vacsárcsi - „Sándor-kúria”, a 2012-2013-ban feltárt alápincézett kő épület alaprajza (világossal a korábbi periuódus)

A két külön periódusra az alap- és felmenő falak elválása, eltérő tájolása, habarcsa és falszövete is egyértelműen utal. Tényleges belső járószinteket nem azonosítottunk, az épületek körül lerakodott rétegekben későközépkori, 15-16. századi leletek kerültek elő. A mázas kerámia szinte teljes hiánya arra utal, hogy a legkorábbi épület használata aligha nyúlt tovább a 16. század közepénél. A leletanyag jellege és mennyisége ugyanakkor azt sejteti, hogy az újjáépített, immár többosztatú épület impozáns méretei ellenére sem tartozott a kúria reprezentatív épületei közé, sokkal inkább gazdasági épületnek tartható. A pince menetes, gádorfalakkal erősített bejárata a hosszanti nyugati oldalon volt, ennek két oldalán egy-egy rézsűs terményleöntő/világító (?) nyílás nyomai érzékelhetők. Az eddig feltárt felületeken nagyobb tüzelőberendezésre utaló nyomok nem kerültek elő. A kúria fő épületei a telek délnyugati, nyugati felén lehettek, ahonnan a terepbejárások során barna mázas 15-16. századi csempetöredékek is előkerültek. Középkori épület nyomai rejtőznek az itt álló családi ház alatt is. A pince feletti épület egyik déli nyílását valamikor téglával elfalazhatták, az egyik kutatási felületben ugyanis csak lokálisan jelentkező téglatörmelék került elő.

Történeti szempontból azonban kivételes jelentősége van annak a megfigyelésnek, mely szerint már az első kő épületet is egy (többosztatú ?) talpgerendás (boronaszerkezetű?!) épület előzte meg, aminek az építése-használata a 15. századra tehető. A ház alapját többé-kevésbé sorokba rendeződő kövek alkották, amelyeken több helyen felismerhetőek voltak az egykori gerendák rostjai.

166 Botár István és Mordovin Maxim ásatása. A kutatást Hargita Megye Tanácsa, Csíkszentmihály Polgármesteri Hivatala, a Csíkvacsárcsi Közbirtokosság, Sógor Csaba EP képviselő és családja támogatta.

47