Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Tódor Enikő: A lakodalmi étrend alakulása Homoródalmáson 1923 és 2013 között
TÓDOR ENIKŐ kultúrotthon felépült. Attól az időtől kezdődtek Homoródalmáson a több száz fős lakodalmak, ahol már a mindkét félről meghívott vendégek egy helyen mulattak.) A legényes családnál a főzés már egy „hivatásos” főzőasszony irányításával történt. Az ételeket háznál főzték meg, onnan vitték a kultúrotthonba. Ez alkalomra disznót, baromfit és növendék marhát vágtak. Disznóhúsból készült a töltött káposzta és a sült, marhahúsból és majorságból a leves és a sóbafőtt. A töltött káposztához savanyú káposztát használtak, amit a család savanyított. A disznóhúst megdarálták, sót, borsot és rizst tettek a töltelékbe. Szokás volt még ekkor is a léhezvaló vitele. Előétel még nem volt, csak kalács és köményes pálinka. A vacsora húsleves, sóbafőtt, pityóka és paradicsommártás volt. Vacsora után került az asztalra a bor. Vacsoráig az asztalokra köményes pálinkát és ásványvizet tettek. Éjfélkor szolgálták fel a disznósültet rizzsel, majd hajnalban a töltött káposztát. A házilag savanyított káposzta levelébe tették a tölteléket. A töltelék darált disznóhúsból, rizzsel, sóval, borssal készült. Főzéskor a fazékba csombort tettek ízesítőnek. Csak száraz süteményeket (őrölt kekszet6 kifliket) sütöttek, kemencében, a lakodalom előtti héten. Akkoriban az volt a szokás, hogy minden meghívott család vitt magával a lakodalomba egy kakaós vagy diós tortát vagy egy tányér süteményt és egy üveg bort. A süteményes tányért reggel hazavitték úgy, hogy azon a háziak a vitt sütemény felét mindig rajta hagyták, és a leszedett sütemény helyére más süteményeket tettek. így tulajdonképpen a meghívottak által vitt sütemény csak a választékot bővítette. Az 1970-es évek S. Gy. esküvője 1977. február 28-án volt. Az eseményre négyszáz vendég volt hivatalos, a lakodalmat már az 1975-ben átadott új kultúrotthonban tartotta együtt a két család. A készülődés az előző héten megkezdődött, és a következőképpen történt: A laskacsinálásra (levesbe való metélt tészta készítése) a lakodalmat megelőző vasárnap gyűltek össze a lányos- és legényes háznál az asszonyok. Szokás volt a menyasszonnyal is siríttetni (nyújtatni) legalább egy levél tésztát. A hagyomány szerint, ha az a levél tészta nem lyukadt ki akkor menyasszony még ártatlan volt. Az ilyen alkalmakon mindig kiderült, hogy melyik asszony milyen ügyes, hiszen ez nem volt könnyű feladat. Ahhoz hogy szép is legyen, vékony is legyen a kinyújtott tészta, nagy gyakorlat kellett. A megszáradt és megvágott laskát kosarakban tárolták szombatig. A laskacsináló asszonyokat köményes pálinkával és kaláccsal kínálták a háziak. Hétfőn a főzőasszony vezetésével elkezdődött a sütemények sütése. Ekkor a szárazsüteményeket és a lapokat sütötték meg. Csütörtökön főzték meg a krémeket és állították össze a krémes süteményeket, akkor vitték a léhezvalót is azok, akik hivatalosak voltak a lakodalomba. Ez nagy segítség volt a család számára. Adatközlőm szerint csak a fiatalok még egyedülálló barátai nem vittek léhezvalót. A léhezvaló itt is az volt, ami a 60-as években. Csütörtökön vágták a disznót és a marhát is, ha a marhahús otthonról került ki. Pénteken vágták a tyúkokat, készítették elő a töltött káposztát, pucolták a zöldséget. Ugyancsak pénteken sütötték a kenyeret, kalácsot és a disznósültet is kemencékben. Szombat reggelre maradt a húsleves megfőzése, délután főzték a krumplit és a töltött káposztát, de volt olyan szakácsnő, aki jobban szerette, ha pénteken megfőtt a káposzta is, mert akkor szombaton éjszaka már csak melegíteni kellett. A szombati napon sok mindent már nem lehetett főzni, mert bár a kultúrotthonban nagy rakott kályha van építve, de arra egyszerre így is csak hat ötvenliteres edény fér el. Annyi, amennyi a leveshez kellett. Egy háromszáz fős lakodalomra hat fazékban is kellett főzni a levest, mert legalább három ötvenliteres fazék tiszta lére volt szükség. Ehhez kellett tizenhat baromfi, minden fazékba legalább 2 kg velős csont és 10-15 dkg marhahús személyenként. A zöldségek aránya a következőképpen oszlott meg. Adatközlőm ezt így mondta el: „Egy ötvenliteres fazékba került két 6 Őrölt keksznek nevezték azt a szárazsüteményt, ami alakját a húsdarálóra szerelt formától kapta. 424
