Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
Valószínűnek tartom, hogy éppen a vásár közelsége, illetve az ezzel járó előnyök, és talán más, egyelőre ismeretlen okok játszottak közre abban, hogy Zsögöd határában kialakult egy újabb település: Martonfalva. Amennyiben feltételezésünk helyes, akkor az azt is jelenti, hogy a martonfalvi 14. századi régészeti leletek megadják a szerdai hetivásár, Szereda mezőváros létrejöttének ante quem időhatárát is. ___________KÖZÉPKORI UDVARHÁZAK CSÍKBANI. KUTATÁSI HELYZETKÉP Poklondfalva - Andrássy-kúria 1. Poklondfalva első említése 1567-ből a 25 denáros adólistáról ismert, akkor Poklandh 11 portával önállóan szerepel, úgy, hogy a listán Szentkirály is fel van tüntetve.136 Ez alapján valószínűnek tűnik, hogy eredetileg egytagú, személynévi eredetű (?) helynév volt, ami összhangban van a területéről ismert Árpád-kori régészeti leletek korával. A helynév hasonló átalakuláson ment át, mint Chyobot (1567) Chjobod (1569) majd Csobotfalva (1576) falu neve is. A későbbiekben falu már nem szerepel önállóan, az új és jelenkorban már Szentkirály tízesének tekintették. Éppen ezen átrendeződés miatt van zavar azt illetően, hogy a szentkirályi előnevet már Andrássy-család udvarházai merre is keresendők. Egy 1619-es összeírásban Zent Kiralion azt vallották, hogy feo ház csak Andrási Mártoné uagion, kit edig Matius vram es Kelemen Jmreh bírtak.1'7 Az azonban nem derül ki, hogy ez a ház merre is található. A falu északi felén egy szinte teljesen kiszáradt pata jobb partján a magas teraszon Árpád-kori leletek mellett rendre kerülnek elő későközépkori leletek is. Az Andrássyak kúriáját sokáig az itteni homokbánya, illetve a mellette álló vadkörtefa környékén kereste a helytörténet és a régészeti kutatás is. Ennek egyik oka, hogy Karimósarkáról került be a Csíki Székely Múzeumba több lovagalakos, 1515-ös évszámot viselő kályhacsempe töredéke, melyet az Andrássy-kúriával kötöttek össze. Ugyanitt több figurális és geometrikus díszű csempe (kucsmás, zekés, maga előtt kardot tartó alak, kétfarkú szirént, IHS feliratú, stb.), illetve párkány elem is előkerült.138 A csempék mindenképpen egy rangos fűtőberendezés részei lehettek. Ezzel függ össze, hogy János Pál egykori múzeumigazgató, akinek idejében a régészeti gyűjtemény zöme bekerült, egy kéziratos rajzán e helyen „nemes ember háza” megjelöléssel egy középkori (?) romot jelöl. A kutatók nem teljesen alaptalanul tapogatóztak arrafelé. Vitos Mózes csíkszentkirályi helytörténész kiváló helyismeret birtokában azt írta a 20. század legelején, hogy az Andrássyak kúriája nem a Kőházkert nevű részen van (erről alább részletesen), hanem Poklondfalva északnyugati felén, az úgynevezett Hadnagykertben, „melyen ősi kastély romjai ma is láthatók”.139 Pontosabb helymegjelölés nélkül látható romokat említettek mások is a 20. század elején.140 A helynév kapcsán nem tekinthetünk el attól, hogy az Andrássyak több esetben voltak a csíki sereg hadnagyai különböző hadi események során. Vitos Mózesnek a Kőházkertnek az Andrássyakkal való kapcsolatára vonatkozó cáfolata gyenge lábakon áll ugyan, de a Karimósarkára utaló, a helyi írástudó, érdeklődő szemtanú vallomása mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Biztosak lehetünk tehát, hogy Poklondfalva északi felén, valahol Karimósarkán is volt egy kőből épített kúria, amely eltűnt, és pontos helye ma nem ismert. A helyszínt többen, többször is felkerestük, és noha későközépkori leletek rendszeresen kerültek elő a környéken, kőépületre utaló nyomokat sehol nem találtunk. Valószínűnek tűnik, hogy az épület azon a platón állhatott, melynek keleti felét homokbánya tüntette el. Elképzelhető, hogy a faluközi bánya éppen a könnyen kibányászható rom kövei miatt alakult ki. A CsSzM régészeti gyűjteményében több 136 SzOKL ú.s. VII, 62., SzOKL II, 220. Pokland ffalwa 137 SZOKL ú.s. IV, 674. 138 ÖEMÉNYETAL. 1980, 245-246., 248., ltsz: 4055; KÉMENES 2005, 109-113., ltsz: 2852., 4064., 4065., 4078., 4056-57., 4079., 3102., 685. Több esetben azonban kérdéses, hogy a sommás „Szentkirály” megjelölés mely lelőhelyre vonatkozik (Karimósarka, Poklondfalva, Téglagyár?). 139 VlTOS 1864, 162. 140 FERENCZ 1935, 48. 41
