Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
BOTÁR ISTVÁN későközépkori leletet is őriznek karimosarki megjelöléssel. 15-16. századi fűtőberendezéshez tartozhatott két bögre alakú kályhaszem, illetve két négyzetes tál alakú kályhaszem töredéke, melyek javasolt keltezésének a velük együtt leltározott pohár, fedő, és egy belső oldalán fehér engóbos-zöldmázas kis fazék töredéke sem mond ellen (ltsz. 2515/144 láda). Andrássy-kúria 2 Egy másik Andrássy kúria délebbre, az Olt-híd közelében található. A 19. századra azonban feledésbe merült ennek az udvarháznak a története. „Ezen közönségben említésre méltó Felszeg és Poklafalva tízesében az úgynevezett Kőház nevű szénafú hely, hol egy az ős időkből oda épült eredetéről ösmeretlen, szántóföldig romba düh háznak omladéki látszanak, miről írásbéli hagyomány nem tudatik, hanem mondják, hogy hajdon egy Kékedy nevű földesúr lakott volna ottan, kinek bámulatos erőkifejtéseit is mondják, hanem senki írásbelileg, vagy hagyományilag semmi bővebb felvilágosítást vagy útmutatást a romok felől nem tud adni, annál kevésbé, hogy azt régi időbe ki építhette volna oda” - vallották a helyiek Pesty Frigyes kérdőívére válaszolva.141 Egy másik szerzőnek hasonló ismereti voltak a romokról: „A Három tétéin északi felén régi falak egy ó épület düledékei, de mikoriak nem tudhatni, a gr. Bethlen Domokos tulajdona a hozzá tartozó jószággal együtt.”142 Orbán Balázs 19. század végi leírásában „a szoros torkolatjába felnyúló Poklonfalva egyik része magaslaton fekszik, ezen Háromtetejnek nevezett domb fennlapján terjedelmes várkastélynak látszanak ölnyi magasan fennálló falai”, melyet ő már az Andrássyak ősi kastélyának tartott.143 Az elírások vagy a nyomda hibájából a helyes Hámor, Hámorteteje helynév miatt megjelenő Háromteteje aztán jól megvezette a helytörténeti kutatást, többen a zsögödi Haromvárnál keresték az Andrássyak kúriáját, és a 20. századra észrevétlenül már pontos helyét is elfelejtették. A romterületet végül 2006 nyarán Darvas Lóránt azonosította egy gázvezeték nyomvonalának régészeti felügyelete során Poklondfalva déli szélén, közvetlenül a 12A főút mellett húzódó telek kertjében. Csupán ezt követően váltak ismertté azok a korábbi adatok, amelyek az udvarház lokalizálását, Orbán elírása ellenére is, elősegíthették volna. A kúria helyét a II. katonai felmérés egyértelmű „Ruine” megjelöléssel, és a 19. század végi vasútnyomvonalhoz készített rajzok is „Rom”-ként jelölik.144 22. kép: Poklondfalva (Csíkszentkirály) - Andrássy-kúria, a romok jelölése a 2. katonai felmérésen (Budapest, Hadtörténeti Múzeum Térképtára IX/14.) Az 1890 környékén készült vasútépítési helyszínrajz alapján a kúria központi épületének hossza 22 m, szélessége 15 m körül van. A térképen az épület sematikus alaprajza is megjelenik, melynek déli oldalán, középen egy kiugró épületrész (tornác, pincelejáró?) látható. Egy archív fényképfelvételen, amelynek készítési helye a templom alapján lelőhelyünkre lokalizálható, négyzetes épület délkeleti romos falai látszanak, amelyeket betöltődött, de egyértelmű árok övez. 141 Pesty 1864, 68. 142 Benkő 1853, 109. 143 Orbán 1869, 35. 144 Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Budapest. B.IX.a. 715., ill. az én másolatomon IX/14. Az adatra Russu-Bors Tibor hívta fel a figyelmemet, segítségét köszönöm! 42
