Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - P. Buzogány Árpád: A lakodalom régi rendje Kőrispatakon
A LAKODALOM RÉGI RENDJE KŐRISPA TAKON szokványos istentiszteleten esküsznek, hanem külön rövidebb szertartásként, ahol a testust (alapigét) a lelkész az alkalomnak megfelelően választja meg. Tóth Magda adatközlőm 1957-es esküvője- kor már szombat délután fogadtak örök hűséget, a lakodalom saját házuknál volt. A hetvenes évek közepétől kezdték a művelődési házban tartani a lakodalmakat. Adatközlőim nem ismernek olyan esetet, mint amilyenek a környékbeli települések többjén is megtörtént, hogy az egyházi esküvő miatt a kultúrotthon használatát megtiltották volna. A lakodalomra való előkészületek kb. egy héttel azelőtt megkezdődnek (sütés, főzés, díszítés stb.). A vendégek meghívását a felkért vőfélyek végzik a lakodalom előtti vasárnap pántlikás pálcával, melyet a nyoszóleányok készítettek. A pálcára felül rákötött piros és fehér színű szalagot lehet engedni hosszan lengeni, vagy apró fodrokban rákötözik a pálcára. A lányok hajfonatukban piros szalagot viseltek, a vőfélyek a pálcára ilyen szalagot gyűjtöttek. Át is adták a pálcát a következő vőfélyeknek a soron következő lakodalom előtt, korábban azonban újat készítettek, mert régebb gyakrabban volt a faluban esküvő. A vőfélyek ketten vannak, az előre összeállított lista szerint végigjárják a falut és verses rigmussal hívják a vendégeket. Külön vőfélye (vőfi) van a menyasszonynak és külön a vőlegénynek. A menyasszony vendégeinél a menyasszony részéről felkért vőfély mondta el a meghívó verset, a vőlegény részéről meghívottaknál a másik vőfély. A meghívás a meghívott lakásában, kedvező időben a tornácon, udvaron hangzik el, ha lehet, az egész család jelenlétében (megvárják, amíg munkájukat félbehagyva odagyűlnek). A hetvenes évektől nyomtatott meghívót is kézbe adnak (első nyomtatott a Kutasi házaspáré 1966-ból, illetve a Szőcs Lajoséké fényképként 1975-ből), majd közlik, mikor (általában szerdán) lehet a konyhára vinni. Manapság a vőfélyek már nem is mondanak rigmusos meghívót, hanem csak a nyomtatott meghívót adják kézbe. Konyhára régebb, amíg háznál tartották a mulatságot, a családtagok számának megfelelően evőeszközöket és negyed vagy fél kenyeret vittek aszerint, hogy a családból hányán vettek részt a vacsorán. Később ezt felváltotta a lisztvitel, azért, hogy egyforma kenyeret süssenek, illetve a szerdai konyhára vivéstől szombatig megszáradt a kenyér. Amíg háznál tartották a lakodalmi ebédet, konyhára egy tyúkot, tíz tojást, lisztet, egy csupor zsírt vittek, a rokonok és közeliek (jó barátok, komák, jó szomszédok) felajánlásként tejfölét gyűjtöttek, vajat köpültek és azt is vittek, mert az jól fogott a sütemények készítésénél. Később egy tyúkot vagy kakast, lisztet, cukrot, zsírt, rizskását, pár tojást szoktak vinni. A vőlegény és a menyasszony rokonai külön-külön a rokon házához vittek konyhára, aztán a menyasszony házától egyszerre vitték át a vőlegényi házhoz. A konyhára vivőket megkínálják kaláccsal, pohár itallal (borral, pálinkával). Egy héttel a lakodalom előtt már elkezdődik a konyhai munka is, a főzés, sütés. A főzés a hatvanas években még a vőlegény házánál, a sütemények készítése (tésztasütés) a menyasszonyi háznál történt, később azonban, pl. a nyolcvanas években minden egy helyen történt. Általában megegyeztek, hogy a készítés (előkészületek) hol legyen, ám ha mindkét fiatal kőrispataki volt, szokás szerint a vőlegény házánál folytak az előkészületek. Laskát készítenek előre, a lakodalom előtti vasárnapon. „Laskacsinálni” a rokonok, a menyasszony szüleinek komái, jó ismerősei, a szomszédok mennek, akik tojást is visznek. Attól függően, hogy hány személyre számítanak a lakodalomban, felbecsülik, kb. mennyi laskára lesz szükség. A háziak adják hozzá a lisztet, amit frissen őröltettek, meg a tojást, és felhasználják a segítségbe vitt tojásokat is. A laskacsinálás hosszas munka, egész napot igénybe vesz. A háziasszony (vagy közeli nőrokona) ezeknek az asszonyoknak aznapra több fogásos ételt készít, itallal is kínálja őket. A vőfélyek is meghívó után oda mennek ebédre. A kész levél laskákat a lakásban kiteregetik száradni, mert megvágni csak úgy lehet. A laskát abban az esetben tartják szépnek, ha cérnavékonyra vágják meg. Ezt alakja miatt hosszúlaskának nevezik. A hetvenes évektől már voltak, akik Magyarországról laskacsináló gépet hozattak, a kalákák alkalmával aztán elkérték ezeket a gépeket is. A segítők nem várnak semmilyen anyagi juttatást egész napi munkájukért, mert ez kaláka típusú tevékenység, de azért számon tartja mindkét fél, és a kaláka szabályai szerint alkalomadtán vissza is segítik. A laskacsináláson való részvétel nyilván megerősíti a társadalmi, rokoni kapcsolatokat, illetve új 321
