Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
Csíkszentmárton - Becz-kúria Az első ismert csíki címer és nemességadományozó oklevél 1456-ban Jacobus Becz de Chijkijzenthmarthon-t jelöli meg a névsorban elsőként a közös kiváltságban részesülők sorában, így a faluban ekkor már bizonyosan állt egy nemesi udvarház.63 64 Ez az egyetlen (!) csíki udvarház, melyről középkori forrás megemlékezik. 1586-ban egy vallomásban így említették: Lacz Ferencz Zent Marthoni Chekeffalui Nemes Ember ... azt valla, Tudom bőgj az hol Becz Imreh lakik Zent Marthonona az Attyarol maratt kelj, Nem adományt A kúriának 19. század közepén még látható falai voltak, melyekről így vallottak a helyiek: „A templom közelében van egy terjedelmes kert, s abban kőépületek romjai, nevezetes arról, hogy 1583-ban Becz Imre Csík, Gyergyó és Kászon székek főkapitánya, mint tulajdonában, ottan lakott.”65 Orbán Balázs leírása szerint „A falu között, Sándor László kertjében, némi romok vannak, melyekről az a hagyomány, hogy ott azon hires Becz Imrének feküdt fényes udvarháza, ki Csík, Gyergyó és Kászonszék főkapitánya, az agyagfalvi gyűlésen Csíkszék követe volt, s kit 1521-ben Zápolya notáztatott”.66 A Sándor-féle telek Nagy Jenő telkével azonos, amelyen ma a gyermekmentőszolgálat működik. Erre utal az is, hogy a 17. századi források a falu szélét jelöli meg egy elhagyott kúria helyeként: Kasteljnal írnak össze egy szántót, 1688-ban Az Falu végiben a 1Puszta ko házat említenek.67 A területen több alkalommal jártam, de nem sikerült középkori falakat azonosítani. Valószínűnek tűnik, hogy a 19. század végén a jelenlegi épület építésekor elbányászták a falakat, netán a ma látható épület teljes egészében rátelepedett a korábbi falakra. A több intézménynek helyet adó nagy alapterületen elterülő épületcsoport udvarát nem művelik, a virágágyásokban nem találtam középkori leletet. ___________KÖZÉPKORI UDVARHÁZAK CSÍKBANI. KUTATÁSI HELYZETKÉP Szentmihály - Sándor-kúria A 16. század második felében a Sándor-család több tagja fontos szerepet töltött be,68 így bizonyosnak vehető, hogy a faluban udvarházuk is állt. A faluban két Sándor-kúria helye ismert. Ezek egyike a patak bal, déli oldalán található, a másik Biális, vagy Minier-kúria néven a patak túloldalán mintegy 180 méterre észak-északkeletre található, ma posta működik benne. Első látásra egyikük sem tűnik középkori épületnek. Az utóbbinak látható középkori részlete nincs, a körülötte húzott két kutatóárokban későközépkori leletek nem kerültek elő, ezért valószínűnek tűnik, hogy itt nem is állt a középkorban udvarház. Mindkét épületet említi Szádeczky Lajos aki a faluban a Csíki Székely Krónika után nyomozott. Az első a fent említett Biális/Minier-féle épület, a másodikról így írt: „Két Sándor-curia van ott, egyik egy nagy udvarral, elhanyagolt állapotban lévő lakóház.”69 70 Erről az épületről Vámszer Géza 1930 körül még alaprajzot és nézeti épet is készített, de a rajz felirata szerint az épületet 1946-ban lebontották. Az alaprajzot 1959-ben rajzolta at. 70 63 SzOkl I, 170-171. 64 Észt VIII, 103. 65 PesTY 1864, 71. 66 Orbán 1869,43. 67 Szabó t. 2006, 42-45. 68 Székely krónika, 639.; Sándor 1914,11.; SzOkl II, 112-114., illetve VIII, 287-288., Székely Krónika, 641. 69 SZOKL V/VII. Az adatra Darvas Lóránt hívta fel a figyelmemet, segítségét tanácsait itt is köszönöm. 70 http://www.kjnt.ro/fotoarchivum 25
