Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)

Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép

BOTÁR ISTVÁN

VIA7<<Í05 KEAT

________________________________V-Glg5J.

12. kép: Csíkszentmihály - Sándor-kúria (Vámszer Géza rajza, KJNT archívuma)

Vélhetően a három évtizednyi szünet az oka, hogy a rajz tájolása téves. Erről az épületről korábban is tettek említést: 1719-ben tanúk vallották egy per során, hogy a tatárjárás (1694) előtt Sándor Mihálynak csak faházai voltak, és megjegyezték, hogy a kő házakat ifj. Sándor Mihály építette „az kő kéményen, kő pincés, bolton és egy kis régi csűrön kívül”, ez a rész tehát mindenképpen 17. század vége előtti. Egy másik tanú szerint: „Az kémén alja és pincze megvolt azelőtt is, úgy tudom”.71 Kérdés azonban, hogy az ifj. Sándor által a régi pince és kő kémény köré épített, Vámszer által megörökített fa gerendás épület mennyiben őrizte meg a korábbi, középkori (?) udvarház alaprajzát. A felmerülő kérdéseket egy további példa is megerősíti. Az elpusztult menaságújfalusi Balássi-kúria alaprajza ugyanis nagyon hasonló a szentmihályi épületéhez, ám itt állítólag több ajtón és a nagy ház (ti. szoba) mestergerendáján is 1611-es évszám volt látható. Utóbb Vámszer Géza a mestergerenda feliratával egyező/hasonló (?) töredéket talált a faluban másodlagos helyen, de ő azt 1674-nek olvasta.72 Valószínű tehát, hogy a hárommenetes kéttraktusos alaprajzi forma 17. századi, míg a korábbi épületek egy része, a Bors-kúria és a csicsói udvarház korai részlete alapján, kétosztatú alápincézet épületek lehettek.73

Csíkszentmiklós - Kőházkert

A templomtól mintegy 170 méterre keletre a falu alaprajzán egy nagyobb összefüggő telek rekonstruálható. Néhány idősebb adatközlő szerint ezt a részt egykor Kőházkertnek hívták. Ma a területen több külön telek található, de északi fele ma is beépítetlen. A helynév eltűnőben van, a

71 SzOkl VII, 265.

72 Benkő, Székely 2008, 36-41.

73 UO., 41-53.

26