Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Balás András: Viszontagságos évek Csíkban a 16. század végén. „Ördög” Balás Mihály vezette felkelés 1599-ben
Valószínűleg így lett Balás Mihályból is Székely Balázs egyes krónikákban. Az 1602-es Basta-féle összeírásban egyetlen Székely nevű családot sem említenek Felcsíkban.31 A Giurgiu-i (Gyurgyevói) győzelemtől a sellenberki csatáig A 16. század vége egyúttal a tizenöt éves háború (1591-1606) időszaka volt. Ez a Habsburg Monarchia és az Ottomán Birodalom között váltakozó szerencsével folytatott csaták sorozatának bizonyult. A főleg Magyarország területén és a Duna völgyében folyó harcok egyik félnek sem hoztak jelentős eredményt, de nagyarányú pusztulás volt mindenfelé. 1595-ben Báthori Zsigmond Erdély fejedelme szövetségre lépett a moldvai és havasalföldi vajdákkal egy török elleni hadjárat végrehajtása céljából. Ennek az eredménye lett a havasalföldi hadjárat. A székely szabadságjogok helyreállításának ígéretére, az erdélyi fejedelem felhívására, összegyűlt mintegy 25 000 főnyi székely sereg segítségével és a havasalföldi vajdával szövetségben sikerült teljesen visszaverni a török támadást és Giugiu (A korabeli forrásokban Gyurgyevo) bevételével kiszorítani a törököt Havasalföldről. A győzelem után azonban az erdélyi fejedelem nem tartotta be a székely jogok helyreállításának ígéretét, mivel a fogarasi táborban kiállított kiváltságlevelet a nemesi országgyűlés érvénytelenítette. Ez a szószegés 1596 elején (farsangján) egy újabb székely lázadáshoz vezetett, aminek különösen kegyetlen megtorlása „véres farsang” néven vált ismertté.32 33 így pl. Maroszéken a tanácsurak lovas és gyalog hadakkal kiszálltak és a falvakban éjjel összefogdosták az embereket. “Sokat nyársba vonának, sokakat felakasztanak szegényekben. A gyergyói lázadók Újfalunál gyűltek össze, de az Apafi Miklós által vezetett nemesi csapat ellenük indult. A felkelők minden mozgásáról Lázár András tájékoztatta Apafi csapatát és az körülzárta a lázadókat. Sokakat lemészároltak, a házakat rájuk gyújtották és a vezetőket itt is karóba húzták. Erre a csíkiak és kászonszékiek félelmükben letették a fegyvert és visszatértek uraik szolgálatába.34 Ennek ellenére Apafi csapatainak szabad rablást engedett nagy pusztítást okozva. Mindenütt feldúlt falvak voltak és az út szélén karóba, nyársba húzott emberek.35 A kapkodó Báthori Zsigmond fejedelem 1599-ben lemondott. Ezúttal az Erdély átadására vonatkozóan Rudolf Habsburg uralkodóval kötött szerződését megszegve, saját unokaöccsének Báthori Andrásnak adta át a tront. Ez a tett egy újabb belháborúhoz vezetett, amikor a császári csapatok Mihály havasalföldi vajdával közösen legyőzték az erdélyi nemesi hadakat. Ebben a harcban a székelyek szabadságjogait gáládul visszavonó és mozgalmukat kegyetlenül megtorló nemesek ellen fordultak, és Mihály vajda oldalán fogtak fegyvert. Amikor az 1599. október 28-i sellenbergi ütközetből menekülő fejedelem kisebb csapatával Csík felé vette útját, hogy Moldovába, onnan pedig Lengyelorszába jusson, a székelyek üldözőbe vették őket. A további eseményekről a korabeli történetírók részletes beszámolót adnak, amelyeket a történetírás már feldolgozott, ezért nem részletezzük az ismert dolgokat.36 A felkelés A csatatérről Báthori András fejedelem útja Székelyudvarhelyre vezetett, ahol megszállt és két napig tanácskozott főembereivel. Eközben a Szeben melletti csata idején, Balás Mihály otthon, Boldogasszonyfalván, amint a csatavesztés hírét hallotta, a környéken lakó székelyeket a harangok _________________VISZONTAGSÁGOS ÉVEK CSÍKBAN A 16. SZAZAD VÉGÉN... 31 A Giorgio Basta által császár hűségére esketett csíki és gyergyószéki nemesek, lófők és szabad székelyek katonai összeírása. 1602. augusztus 7. (SZOKL ú. s., IV, 77.) 32 DEMÉNY 1976, 93. 33 Nagy Szabó 1855,1., 46-47. 34 Baranyai 1941,129. 35 SZÁDECZKY-KARDOSS 1927, 64. 36 A legfontosabb korabeli krónikások: Szamosközy István (1570-1612) fejedelmi levéltáros, erdélyi magyar történetíró; Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) diplomata, emlékiratíró, Bethlen Gábor fejedelem tanácsosa és Illésházai gróf Illésházy István (1541-1609) főnemes, Magyarország nádora, naplójegyzetek írója. 107
