Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Balás András: Viszontagságos évek Csíkban a 16. század végén. „Ördög” Balás Mihály vezette felkelés 1599-ben
BALÁS ANDRÁS félreverésével házanként és falvanként fegyverbe szólította, hogy eredjenek az ellenségnek tekintett nemesek és a vesztes fejedelem üldözésére. Az a vágy hajtotta a székelyeket, hogy inkább pusztuljon a fejedelem s vele együtt a székely nemesség, mint hogy örök szolgaságban éljenek. A csatavesztés utáni harmadik napon, október 31-én reggel, elidult Udvarhelyről a menekülő fejedelem egy körülbelül másfélszáz fős csapat kíséretében Csíkszéken keresztül Moldova irányába. Szerencsétlen választás folytán a menekülő úri csapat útja egyenesen Szenttamás irányába vezetett. A felkelők a fejedelmi csapat odaérkezése előtt sövénnyel, árokkal és rögtönzött töltéssel zárta el és erősítette meg a szűk átjárót tudván, hogy a fejedelem és emberei csak arra mehetnek. Esti szürkületkor a szenttamási hegy lábánál a székelyek népes, mintegy 800 fős -csapata,37 rajtaütött a lassan haladó, lépten-nyomon akadályokba ütköző fejedelmen és kíséretén. Mindkét részről sokan elestek, mindenesetre a fejedelem emberei közül többen, hiszen váratlanul lepték meg őket, akiket a sok poggyász is akadályozott a mozgásban, úgyhogy lovaikkal sem sokra mentek, de még csak fegyvereiket sem igen szedhették elő a váratlanul felbukkanó támadók ellen. Az egész vidék vérben úszott, írja a krónikás.38 Még a hátrálókat is öldökölték, s az egész környéket elborították a fegyverek és az elesett tetemek. így a legtöbben szétszóródtak, és miután lovaikat otthagyták, gyalog próbáltak menekülni a meredek sziklákon, tölgyeseken és bozótokon keresztül; mindenki arra futott, amerre éppen tudott. A gyorsabban mozgó székelyek, helybeliek lévén, a vidéket is jobban ismerték, könnyűszerrel boldogultak a legnyaktörőbb hegyekkel és hágókkal is. Az üldözők a fejedelem csapatát annyira szétverték, hogy csak harmadmagával maradt Fekete Istvánnal és Mikó Miklóssal. Fekete Istvánt vérvesztése miatt gallyakkal borítva hátrahagyták.39 A fejedelem ezután egy pásztorkunyhóra bukkant, amelyet a juhpásztorok ideiglenes szállásnak építettek. A híressé lett hely neve Pásztorbükk. Itt megállt és megpihent, minthogy már a menekülés fáradalmai kimerítették. A szomjúság is gyötörte, s a pásztortól, akit a kunyhóban talált, italt kért. A pásztornak nem volt más itala, így tejsavót adott neki. Ezután a fejedelem a kunyhóból eltávozott, s egy közeli szilfa alatt egy félig elkorhadt fatörzsre leheveredett és álomba merült. Eközben Balás Mihály és csapata a fejedelem nyomában volt. Amikor a pásztorhoz értek - az elbeszélések szerint - rátámadtak: istentelen ember - mondták - miféle nemeseket fogadtál vendégségbe? Ez félelembe esve, s nem tudva arról, ami előbb történt, azt felelte, hogy két valaki lépett be hozzá, minden időzés nélkül elmentek, de hogy kik voltak, egyáltalában nem tudja; azt hiszi, hogy valahol a közelben elrejtőztek. A fejedelemre Mikó vigyázott. Amikor az üldözők lármája hallatszott, Mikó a székelyek elé ment, és velük alkudozni kezdett, de ezek a fiatal Mikót összevagdalták. Az álmából felrettent fejedelemre, Balás Mihály harmadmagával rátámadt. A kardot rántó fejedelemet bárójával főbe verte, és bal szeme fölött bezúzta a homlokát. A mély sebbel a fejedelem elterült, s csak sóhajtással válaszolt a súlyos támadásra. Még lélekzett és élt, mikor karbunkulussal ékes gyűrűjét, melyet a kisujján szokott hordani, az ujját levágva leszedték. Ezután fejét vették.40 A szenttamási hegy lábánál vívott összecsapásban, a visszavonuló csapatban lévő urak között elesett Lázár Imre is. Ugyanitt Lázár Farkast is elfogták a felkelők, és a következő napokban kivégezték.41 így a zsarnok földesúrral a sanyargatott székely szomszédai végeztek. Összesen 25 000 aranyat találtak a leölt uraknál, a bíborosnál magánál 600-at.42 A Szebennél vívott csata tizennegyedik napján november 8-án, Balás Mihály a fejedelem véres fejét vászonba takarva a vajdának átadta. 37 SZAMOSKÖZY 1981, 293. 38 U°. _ 39 Uo. O az eseményeket túlélve Moldovába jutott, ahol élményeiről beszámolt. 40 SZAMOSKÖZY 1981, 298. 41 Endes 1938, 98. 42 SZÁDECZKY 1893, 98. (Darahi János jelentése). 108
