Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)

Néprajz - Fülöp Hajnalka: A háziipari szőnyegszövés története Csíkban

FULOP HAJNALKA

'[’"mV

8. kép. Kártolás. Csíkkarcfalva,

Mózes Csaba gyapjúfeldolgozó műhelye, 2009. Fülöp Hajnalka felvétele.

Digitális felvétel. Néprajzi Múzeum; F 340025. Közöletlen. F. H.

9. kép. Szövés széles szövőszéken.

Csíkdánfalva, Népművészeti Szövetkezet, 2009.

Fülöp Hajnalka felvétele. Digitális felvétel.

Néprajzi Múzeum; F 340016.

Széles szövőszéken két kisebb méretű futó készül, a két szövőnőnek egyszerre kell majdnem minden mozdulatot végeznie.

Bálintné Péter Zsuzsanna és Bothné Gál Aranka (sz. 1969) dolgozik együtt.

Közölve: FÜLÖP, Lackner 2011, 58. F. H.

11. kép. Emlékszőnyeg.

Csíkdánfalva, római katolikus templom, 2009. Fülöp Hajnalka felvétele.

Digitális felvétel. Néprajzi Múzeum; F 340019. Az 1933-ban született falubeliek ötvenéves kortárstalálkozójuk alkalmával ajándékozták ezt a szőnyeget a templomnak.

Közöletlen. F. H.

10. kép. Bogács Margit fonalfestő asszony.

Csíkszenttamás, 2009. Fülöp Hajnalka felvétele. Digitális felvétel. Néprajzi Múzeum; F 340027.

Baróti Jánosné Bogács Margitnak (sz. 1947) az édesanyja foglalkozott gyapjúfestéssel. Bogács Margit, hogy a kelengyéjéhez szükséges pénzt összegyűjtse, 1962-1968 között Bukarestben volt szolgáló, majd férjhez ment. Miután édesanyja, Baróti Julianna 1989-ban meghalt, a szövők őt tekintették mestersége folytatójának. Nem tanult fonalat festeni, mégis megörökölte a munkát.

Amikor gyapjút fest, egyedül marad, bezárkózik, hogy semmi ne vonja el a figyelmét a munkától. Festőnövényekkel nem dolgozik, a korábbi feketehalmi gyár még fellelhető, vándorárusok által terjesztett festékeit vagy a helybeli boltban kapható festékeket használja. Elsősorban a két felcsíki szövőműhelynek dolgozik.

A képen látható virágmintás rakottas ágytakaró és falvédő a kelengyéjéhez tartozott.

332

Közölve: Fülöp, Lackner 2011, 59. F. H.