Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi család lakáskörülményei, lakásuk tárgyi ellátottságának tükrében
EGY CSÍKMADARAŞI CSALÁD LAKÁSKÖRÜLMÉNYEI, LAKÁSUK TÁRGYI ELLÁTOTTSÁGÁNAK TÜKRÉBEN Salló Szilárd Jelen tanulmány a csíkmadarasi bács, Váncsa Imre és családjának lakáskörülményeit vizsgálja. A bács lakására irányuló kutatást több fázisban zajlott. Elsőként 2012 januárjában a családfővel, Váncsa Imrével készült az interjú, ekkor, a lakásbeosztás és a lakásra irányuló felújítások mellett, a fontosabb lakberendezési tárgyakról szólt a beszélgetés. Ezt követően digitális fotók készültek a lakás különböző helyiségeiről és az azokban megtalálható lényegesebb berendezési tárgyakról. Ebben az első fázisban a lakással kapcsolatban nem sikerült számottevő adatot gyűjteni, így a kutatás egy következő fázisában, 2012 márciusában már nem Váncsa Imrével, hanem feleségével, Váncsa Évával folyt a kötetlen beszélgetés. Ebből a korábbinál egy sokkal komplexebb kép alakult ki a család lakásra irányuló felújítási munkálatairól és lakberendezési szokásairól. A kutatás nagyobb sikeréhez az is hozzájárult, hogy immár a családi háztartás vezetője beszélt, akinek nőként nagyobb rálátása van a családi háztartás működésére és a lakás berendezésére, ugyanis háztartásuk tárgyainak nagy részét maga szerzi be. Bjarne Rogan idősek körében végzett tárgybirtoklással kapcsolatos felmérésének eredményei azt mutatják, hogy az otthon berendezése és díszítése elsősorban a feleség hatáskörébe tartozik, ugyanis a nő az, aki a tárgyak elrendezéséhez jobban ért, és a színekhez is nagyobb érzéke van, így a lakás otthonná tételében neki van nagy szerepe.1 Szarvas Zsuzsa is utal arra, hogy a háztartások tárgyait a család nőtagjai jobban ismerik, mivel az ő feladatkörük a háztartás vezetése és annak ellátása.“ Federmayer Éva szerint míg a házépítés és átalakítás férfimunka, addig a lakás berendezése, akárcsak az otthonnak és családnak a megteremtése Magyarországon hagyományosan és egyértelműen női feladat.'1 3 Ezt kifejtve hangsúlyozza, hogy az otthonnak a létrehozása valójában olyan női feladat, amelynek velejárója a nő polgári kontextusban újrafogalmazott nőiességének és az ezt legitimizáló és kifejezésre juttató nemi szerepeinek megjelenítése.4 S. Nagy Katalin jegyzi meg, hogy napjaink fogyasztáscentrikus huszonéves nőinek esetében is a lakberendezés kiemelkedő szereppel bír.5 A családok nőtagjai rugalmas szabadidő-használatuk következtében általában azonosulnak ezzel a szereppel, s így főként az ő utasításaik szerint kerül sor a lakásban alkalmazott újításokra.6 Egy korábbi interjú során már adódott alkalom a bács feleségével kommunikálni, akkor a naskalati esztena eszköztárára irányult a beszélgetés. Az akkori kutatásból kitűnt, hogy az esztena berendezési tárgyai többnyire konyhai eszközeik közül kerülnek ki. Általában azokat az edényeket 1 Rogan 2004, 66. 2 Szarvas 1983,300-301. 3 Federmayer 1999,106. 4 Federmayer 1999,106. 5 S. Nagy 1997, 52. 6 Miklós 2007,669. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve VIII. (2012), p. 333-352 333
