Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Darva Lóránt: Csíkszereda, Körösi Csoma Sándor utcában feltárt 14. század lakóház kutatása
déli és a nyugati (3. tábla/3) oldalon. Ezen agyagpadlós helyiséghez csatlakozott nyugati irányba egy másik helyiség, melynek padlóját deszkából képezték ki. Az S2-es szelvény délkeleti sarkában a padlóból 10-15 cm-re kiemelkedő nagyobb kövekkel körberakott közel 1 m-es átmérőjű, égett agyagfelületet azonosítottunk. Az S3- as szelvény dél-nyugati sarkában nagyobb mennyiségű kőrakást azonosítottunk, köztük nagy mennyiségű fa lenyomattal. Az Sí-es szelvény déli részén az agyagpadlót szegélyző kősortól és gerendától délre egy sárga, agyagrögös folt jelentkezett, melynek vastagsága 5-8 cm volt. A fent említett szelvényekben feltárt épületrészek kelet, nyugat és déli kiterjedésének meghatározása érdekében nyitottuk a további szelvényeinket (S4, Ss, Sé). Az S4-es szelvényt az S2-es szelvénytől keletre nyitottuk, a két szelvény között egy 50 cm-es tanúfalat hagyva, kezdetben 5x4 m-es szelvényt a későbbiekben 1 m-el meghosszabbítottuk keleti irányban. E szelvényben sikerült meghatározni a döngölt agyagpadlós helyiség keleti kiterjedését, illetve azonosítottunk egy újabb helyiséget, mely az előbbihez csatlakozott keleti irányba. A helyiség padlója deszkából volt kiképezve. Kiterjedésének meghatározása érdekében a szelvényt meghosszabbítottuk 1 m-el, illetve megnyitottuk az Ss-ös szelvényünket. Az S4-es szelvényben két nagyobb méretű, modern, 20. századi gödröt is azonosítottunk, melyek vágták a ház padlóját, valamint egy 16. századi szemétgödröt, mely szintén részben vágta az említett helyiség padlóját. Itt meg kell említenünk, hogy ezen szelvényben a modern feltöltések alatt egy viszonylag tiszta, fekete földréteg jelentkezett, mely alatt egy vékony pigmentált réteget azonosítottunk, 16. századi kerámia töredékekkel, mely réteg alatt egy viszonylag tiszta, barnás-fekete réteg húzódott, és csak ez alatt jelentkezett a házhoz tartozó szénnel, fadarabokkal erősen pigmentált laza betöltés, illetve a ház maradványai. Az Ss-ös szelvényben sikerült azonosítani a keleti deszkapadlós helyiség dél-keleti sarkát, valamint az S 2-es szelvénytől délre húzódó agyagrögös folt kiterjedését, mely szabályos 3,15x3,15 négyzet alaprajzú kiképzést mutatott, azonban sem kősor, sem pedig gerendalenyomat nem szegélyezett. Mindezek után nyitottuk az Só-os szelvényt, mellyel az S2-es szelvényben azonosított nyugati helyiség kiterjedését próbáltuk vizsgálni. Ezen deszkapadlós helyiség alapozásához nagyobb és sűrűbben rakott köveket használtak, ez valószínűleg annak a ténynek tulajdonítható, hogy a terep enyhén lejtett nyugati irányba és a terep kiegyenlítése érdekében alkalmazták ezt a megoldást. A feltárás eredményeként elmondható tehát, hogy egy 13,40x5 m alapterületű, három osztató, déli tájolású, talpgerendás, a belőle előkerült leletek alapján, a 14. században épített ház részleteiről volt szó. Keleti és nyugati szobájában deszkapadló, a középső szobában pedig döngölt agyagpadlót képeztek ki - ez utóbbinak délkeleti sarkában helyezkedett el a tűzhely, valamint ebből a helyiségből nyílt déli irányba az épület külső ajtónyílása, és mivel ezen az oldalon szabályos négyzetes formájú agyagfoltot sikerült azonosítanunk, feltételezzük, hogy pitvarral is kell számolnunk. Mivel a ház betöltésében számos kereknyílású kályhaszem töredéket is találtunk (4. tábla/1-10, 13-19, 5. tábla/1—3) feltételezzük, hogy olyan kemencével is rendelkezett, melyben kereknyílású kályhaszemek voltak elhelyezve, azonban ennek pontos helyét nem sikerült azonosítani. A házat, szokatlanul nagy méretei és többszörös tagolása alapján, feltételezhető, hogy jómódú lófő vagy nemesi család építette. A ház pitvarnélküli, sematikus rekonstrukciójával is próbálkoztunk (2. tábla/2).7 Közvetett módon erre utal az a tény is, hogy közelben a 16. század folyamán egy udvarház állhatott, a 14. századi házat vágó szemétgödör bizonysága alapján, melyben habarcs és tégladarabok mellett olyan kályhacsempe töredékek kerültek felszínre, melyek a korabeli udvarházak fűtőberendezéseinek tipikus elemei voltak. Mivel a ház padlójából, illetve feltöltéséből nem került elő szorosabban keltezhető leletanyag, ezért a keltezésnél a nagy mennyiségben előkerült kerámialeletekre szorítkozhatunk. A ház betöltéséből, padlójáról, valamint a házhoz tartozó járószintről megközelítőleg 200 edényből származó töredékkel számolhatunk. A nagy mennyiségű felszínre került kerámia ellenére csak 8 fazekat (hármat csak részben), 4 fedőt, két CSÍKSZEREDA, KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR UTCÁBAN FELTÁRT 14. SZÁZADI... 7 A rajzot Turcza László készítette. 61
