Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Darva Lóránt: Csíkszereda, Körösi Csoma Sándor utcában feltárt 14. század lakóház kutatása
DARVAS LÓRÁNT kancsót és egy korsót lehetett restaurálni, illetve kiegészíteni. Mindezek ellenére elmondható, hogy a felszínre került kerámiaanyag nagy változatosságot mutat mind a konyhai, mind az asztali kerámia tekintetében. Mivel azonban a csíki medence területéről ez idáig még nem kerültek felszínre e korszakból jól keltezett, zárt objektumokból származó leletegyüttesek, ezért kénytelenek vagyunk a jól kutatott és keltezett székelykereszturi8 kerámialeletek alapján keltezni a mi leleteinket is. A ház betöltéséből és padlójáról előkerült edények legkorábbi darabjait azok az edénytöredékek képezik, melyeket lassú korongon formáztak és kissé szabálytalan alakúak, anyagát kavicsos, kvarcos homokkal érdesre soványítottak. E csoporthoz tartozik azon vörös színű, kavicsos, kvarcos homokkal érdesre soványított, lassú korongon készült fazék, mely az agyagpadló fölül került felszínre, rövid nyakkal, kihajló, tagolt peremmel és zömök testei, melynek vállán két vonaldísz közé foglalt egyszeres hullámvonal fut körbe. Az alját a korongról leemelték, és fenékbélyeggel láttak el, de emez nagyon elmosódott (10. tábla/1). Ezen korai típusok a leletek alig 2 %-át teszik ki. Az edények többi részét olyan edények képezik, melyeket gyorskorongon formáztak, szabályos forgástest alakú, nyúlt edények, vállukon keskeny, hornyolt sávval és/vagy az edénynyakat a válltól elválasztó keskeny, éles bordával. Peremkiképzésük, 14. századi galléros peremtípusok különböző változatait mutatják. (10. tábla/1, 11. tábla/1-3, 12. tábla/13, 16. tábla/1-18, 18. tábla/1—9). A számos azonos méretű, azonos technikai részleteket mutató edényt piacra dolgozó, városi-mezővárosi fazekasok sorozattermékének is tekinthetjük. A peremátmérők nagysága a következő százalékos arányt mutatja: 10 cm-es peremátmérőjű edények 1,77 %, 12 cm-es 5,3 %, 14 cm-es 11,5 %, 16 cm-es 38,05 %, 18 cm-es 29,20 %, 20 cm-es 9,73 %, 22 cm-es 2,65 %, 24 cm-es 1,77 %. Tehát nagymértékben a 14-20 cm közötti peremátmérőjű fazekakat használták leginkább. Egyetlen edény esetében elmondható, hogy felületét engobal vonták be (14. tábla/3). A kerámia leletanyagának 5 %-át a fedők teszik ki (13. tábla/1-8, 14. tábla/1-2), melyek anyaga apró szemű, kvarcos homokkal soványított és vörösre, illetve barnás-vörösre égetett edények. Két csoportjuk különíthető el: harang alakú fedők, illetve lapos aljjal rendelkező, tál alakú fedők. A harang alakú fedők sajátossága, hogy füllel látták el őket (legalábbis a három kiegészíthető darab mindegyikén megfigyelhető a letört fül lenyomata úgy a gombokon, mint az oldalukon) (13. tábla/4, 6, 14. tábla/2). A fedők nagy részének átmérője 14,5 cm, melyeket a 16 cm-es peremátmérőjű fazekakra készíthettek. A feltárások során felszínre került egy vörös színű, csillámos homokkal soványított, 3 cm átmérőjű orsógomb (4. tábla/11), valamint egy 3,5 cm átmérőjű és 5 mm vastagságú, lapos orsókarika töredéke is (4. tábla/12). A leletanyag egyik érdekességének számít az a henger alakú cső, melynek anyaga téglavörös színű kerámia, kaviccsal érdesre soványított pasztával (5. tábla/5). Falvastagsága a kifolyó részen 5 mm, az edényhez csatlakozó végén pedig 1,5 cm. A kifolyó végét enyhén kihajló, legömbölyített peremmel látták el, melynek átmérője 5 cm. A szabálytalan ovális belső átmérője 2,5 cm. Hosszúsága 14,5 cm, belsejében korongolási nyomokkal. Törésvonala alapján elmondható, hogy ferdén illeszkedett az edénytesthez. Feltételezzük, hogy egy desztilláló berendezés lepárló fedőjének kifolyó csöve lehetett, ugyanis hasonlóságot mutat a Kőszegi9 16. század elejére keltezett lepárló fedő kiöntőcsövével, valamint a keltezetlen Nottingham-i10 lepárló fedő kiöntőcsövével. A kerámiaanyag városi, illetve nemesi környezetből származó jellegét mutatja az asztali kerámia (kancsók, korsók, poharak, tálak) magas aránya is, mely a feltárt leletanyag 29,15 %-át teszi ki. A tálak (a kerámia leletanyag 3,5 %-a) kivétel nélkül apró szemű kvarcos homokkal soványított és vörösre, illetve barnás-vörösre égetett edények (5. tábla/4, 15. tábla/1, 4-8), formájuk változatos. Érdekes formát mutat az a tál, mely sekély öblű, kihajló peremét egyenesre levágták, és 8 BenkŐ et AL. 1997,50-70. 9Holl 1992,35 (13 kép), 211. 10 Boldizsár 1984,224 (5 kép). 62
