Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Természettudományok - Pálfalvi Pál: A Gyimesi-hágó környékének flóralistája. II. rész
PÁLFALVI PÁL 3. Mohák - Bryophyta Catharinaea undulata W. et K.: cirk; mezofil, sciofil, tericol, pH-semleges; erdőkben, a Kurucoldalon szórványosan. Cratoneurum commutatum (Hedw.) G. Roth: cirk; helofil, foto-sciofil, teri-saxicol, pH-bazifil (calcifil); forrásos helyeken, szórványosan (Barlangos-pataka forrásánál). Dicranella heteromalla Schimp.: cirk; mezofil, sciofil, teri-humicol, pH-acidifil; nedves cserjésekben a Barlangos-pataka forrásánál. Dicranum scoparium Hedw.: cirk; mezofil, sciofil, teri-saxi-corticol, pH-acidifil; erdőkben gyakori. Entodon schreberi Mönken: cirk; mezofil, sciofil, tericol, pH-acidifil; erdőkben gyakori. Eurynchium schwartzii Curnov: cirk; mezofil, sciofil, tericol, pH-semleges; erdőkben gyakori. Funaria hygrometrica Sibth.: kozm; xero-mezofil, foto-sciofil, tericol, pH-bazifil; erdőkben gyakori. Hylocomium proliferum Lindb.: cirk; mezofil, scio-fotofil, tericol, pH-acidfil; erdőkben gyakori. Leucobryum glaucum Schimp.: cirk,; higrofil, sciofil, humi-teri-saxicol, pH-acidifil; köveken a Kőaljánál. Marchantia polymorpha L.: kozm; higrofil, sciofil, teri-humicol, pH-semleges vagy bazifil; az erdőkben, a Kurucoldalon ritka. Plagiocbilla asplenoides Dum.: cirk; mezofil, sciofil, teri-humi-saxicol, pH-semleges; erdőkben gyakori. Polytrichum commune L.: kozm; higrofil, foto-sciofil, turfo- és sfagnofil, pH-acidifil; erdőkben, a Jáhoron ritka. Rhytidiadelphus triquetre Warnst.: cirk; mezofil, sciofil, teri-saxicol, pH-acidifil; erdőkben gyakori. Thuidium abietinum B .S .G.: cirk; xerofil, fotofil, tericol, pH-bazifil (calcifil); nudum típusú lucfenyvesekben a Jáhorbütün, ritka. Tájértékelés, növénytakaró, biodiverzitás Az általunk florisztikailag kutatott/bemutatott terület teljes belátására a Bükkioka felett emelkedő Bükktető (1267 m) „bitkója” (csúcsa) a legalkalmasabb. Innen beláthatjuk a Gyimesi- hágótól a Ciherek pataka szádáig (Kommandóig) elterülő vidék tájalkotó természetes, természetközeli és mesterséges, antropozoogén elemeit, „tájmintázatát”. A természetes tájalkotó elemek közé tartoznak: a hegyek (Pogányhavas, Jáhor és Széphavas), hegygerincek (Fügéstelek, Kincskő-Kabalahágó), hágó-átjáró (Gyimesi-hágó), sziklaalakzatok (Bükktető 1306 m, Kőalja, Kincskő, Kőnyak 1316 m), széles völgytalpi- (a Tatros forrásvidékére, Bükkioka felé nyíló völgy) és a gerincekre nyíló széles patakforrásos völgyek (Nagyvölgy- Bükkösvápa), a patakok vizét a Tatrosba vezető mély, keskeny patakvölgyek, mocsaras „patakfejek”, „selymékek” és a sajátos, leírásra kerülő növénytakaró, melyek szimbolikus értékű tájelemek is. Ezek a természeti szép élményét is nyújtják a mindenkori szemlélőnek. A mesterségesen kialakított vagy antropozoogén hatásra létrejött tájalkotó elemek közé tartoznak az utak: a 18. század elején, 1701-1702-ben épített „Alte Schantze” - „régi csángóút” Kommandó, Kabalahágó (Kód) és Kincskő gerincén, az 1843-ban épített földút a völgyben és az 1960-as években épített modern aszfaltút; a csordajáró és erdőlő útak (ezek erodáló hatását Bükkiokán, Kommandó és a jobboldali patakok völgytalpi részénél láthatjuk); és épületek (a sivárhatású, leromlott állattenyésztő „szájvánok”; a Gyimesek hagyományos építészetétől elütő, idegen hatású ortodox kolostor és a rikító színű új házak). Ezek tájépítészeti szempontból csúfak és pszichikailag lehangolóak. A diszharmónia feloldását jelentheti az a remény, hogy a gyimesi csángók élniakarása, tudásvágya, hagyománytisztelete és nem utolsósorban gazdag népi növényismereti (etnobotanikai) tudása, a népi növénynevekben is tükröződő hite, szakralitása fenntartja ragaszkodását az ősi tájhoz. E gondolathoz ízelítőként álljon itt a következő 386
