Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi család lakáskörülményei, lakásuk tárgyi ellátottságának tükrében
SALLÓ SZILÁRD viszik az esztenára, amelyek otthonukban már elavultak vagy a tárgyfelhalmozódás miatt a lakásban egyszerűen nincs már szükség rájuk. A lakásbelsőre irányuló kutatás eredményei is azt láttatják, hogy a család otthonára tárgygazdagság jellemző, ugyanis rendelkeznek mindazokkal a bútordarabokkal, háztartási gépekkel és elektronikai cikkekkel, amelyek napjainkban nélkülözhetetlen részét képezik egy lakásbelsőnek. Annak megfigyelésén túl, hogy birtokolnak vagy sem bizonyos eszközöket, az is kiderült, hogy a tulajdonukban levő eszközök mikor kerültek be a háztartásba, azokat milyen gyakran használják, és milyen jelentőséget tulajdonítanak nekik. Hofer Tamás 1983-ban írt tanulmányában a tárgyi kultúra vizsgálatának olyan lehetőségeit elemzi, melyek korábban kevésbé foglalkoztatták a kutatókat: egy-egy család, falu vagy mezőváros egy adott időpontban használt tárgyi felszerelésének, tárgyállományának összetétele, szerkezete és funkcionalitása.7 A Váncsáék által használt háztartási eszközök vizsgálata előtt fontos ismertetni a lakásbeosztást, illetve azt, hogy egy-egy helyiségnek a kialakítása milyen időszakra tehető. Federmayer Éva a lakást a benne élő személyek magán- és társas életének terepeként, viselkedési és gondolkodási normái begyakorlásának és megjelenítésének tereként határozza meg.8 A lakás tehát primér szükséglet, ugyanis a legerősebben, legtartósabban jeleníti meg, és leghosszabb távon tartósítja a társadalmi struktúrát.9 Ahogyan maga a lakás szükséglet, úgy a benne található lakberendezési tárgyak is szükségleteket elégítenek ki, azok a lakásbelső komplex, vizuálisan objektiválódott, tapintható szükségletegyütteseként interpretálhatók.10 A lakás a pihenésnek és kikapcsodásnak az a tere, ahol eltérő viselkedésminták dominálnak.11 A lakóépületek helyiségeiből, azoknak funkcionalitásából sok mindenre lehet következtetni az adott kultúra sajátosságait illetően. Ezen ismeretek által feltárható, hogy a családok, közösségek milyen életfunkciókat tartanak a legfontosabbnak, továbbá információkat kapunk a nemek és generációk szerepeiről, viszonyairól.1" A lakás az emberi életnek olyan stabil pontjaként jellemezhető, amely a családalapítás momentumától determinálta ennek a társadalmi intézménynek a teljes működését.13 A lakás, mint otthon, olyan kifejező eszköz, amely egyfajta térbeli meghosszabbítása és szimbolikus megismétlődése a benne élő személy foglalkozásának, személyiségének és nemének.14 Gagyi József szerint a lakószobában minden elem annak használójának teljes létéről árulkodik: személyiségéről, intellektuális és érzelmi fejlettségéről, esztétikai kultúrájáról, ízlésének alakulásáról. Mindehhez kapcsolódik a szociális dimenzió, amely jelezheti a gyermek helyzetét a családban, a gyermek és szülő közötti érzelmi viszonyokat, illetve azt, hogy mennyire működik a családon belül egymás kölcsönös tisztelete.15 A Kapitány házaspár a ház és lakásbelső megfigyelésekor olyan kérdések fontosságára hívja fel a figyelmet, mint: melyek a lakás kiemelt terei? Milyen hangsúlyt kap a családban az étkezés, a regeneráció, a higiénia, a munka, a reprezentáció, a gazdaság, a szellem, illetve a családot összefogó tevékenység? A lakásnak milyen funkcióit tartják kevésbé fontosnak? Hogyan viszonyul egymáshoz a privát és nyilvános szféra? A családtagok számára milyen privát tereket alakítanak ki?16 7 Hofer 1983,40. 8 Federmayer 1999,105. 9 Losonczi 1977, 350. 10 S. Nagy 1987,175. 11 Gergely 2004,39. 12 Kapitány, Kapitány 2002,207. 13 Miklós 2007, 658. 14 Federmayer 1999,113. 15 Gagyi 1989,176. 16 Kapitány, Kapitány 2002,210. 334
