Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - P. Buzogány Árpád: Gyermekfolklór Kőrispatakon
Utóbbiak között több az iskolával, vallási élettel és általános viselkedéssel kapcsolatos szöveg. Ezek a műfaj alapvető jellemzőire (nagyfokú ritmizáltság, játékosság, tréfás jelleg) alapozva fogalmaznak meg általános érvényű ismereteket, tanácsokat azon - régebb sűrűn alkalmazott - elv szerint, hogy az új ismeretek megverselt alakban könnyebben rögzíthetők, hamarabb megjegyezhetők. II. Az e csoportba tartozó szövegek használata kizárja a gyermekek közötti nagyobb korbeli különbséget (az első csoporttól eltérően), ellenkező esetben a gyermekcsoport legnagyobb tagja (ill. tagjai) a felnőtt: apa, anya, tanító, boltos stb. szerepét játszaná, szerepjátszásra csábítaná a helyzet. Legtöbb esetben az irányító, játékvezető státus elnyerése érdekében. Gyermekjátékok, dalok, nyelvtörők, találós kérdések, szólások, mondókák tartoznak ide. Gyakoriság, mennyiség szempontjából a mondókák foglalják el az élhelyet. A gyermekjátékok csoportjánál külön szerepelnek a: a. dallam nélküli és a b. dallamra énekelt szöveges játékok. ___________________________________GYERMEKFOLKLÓR KŐRISPATAKON a. A dallam nélküli szöveges játékok legtöbbje általánosan ismert; a leggyakoribbakat címként soroltam fel. A faluban egykor ismert játékok közül az adattárban teljes szöveggel szereplőket már alig ismerik a mostani gyermekek, a modern játékszerek és a labdajátékok kiszorították. Ugyancsak nem szerepelnek az adattárban az ismert játékok nem helyi változatai, sem pedig azok, amelyeket kimutathatóan az óvodában, iskolában tanultak. b. A dallamhoz kapcsolódó gyermekjátékok csoportja számosabb és kedveltebb is. A változatok keletkezésének lehetősége csekély, éppen a szöveg-dallam kapcsolat miatt. A közismertek közül a leggyakoribbak, legkedveltebbek csak címük felsorolásával szerepelnek. Az előbbi csoporttal ellentétben ezeknek a játékoknak csaknem minden esetben verses szövegük van. Megjegyzendő, hogy régebb, még a mostani idősebb nemzedék fiatal korában is ezeknek a játékoknak egy része kedvelt volt a fiatalok: legények, leányok körében is. A vasárnap délutáni együttlét szolgált alkalmul a játékokra. Főleg a Bújj, bújj zöld ág kezdetűt meg a zálogosdis játékokat kedvelték. Ez különben a szomszédos településeken is így volt. Gyermekdalok: Legnagyobb részük közismert, sok esetben kimutatható a könyvhatás (iskolában tanulták). A gyermekek általában szeretnek énekelni, különösen a csoportos éneklés gyakori, de egyedül is szívesen énekelnek. A dalok népszerűségét csak fokozza a tetszetős dallamvezetés és a tanulást megkönnyítő egyszerűség. Csak a mondókák népszerűsége nagyobb a dalokénál. Idősebb és fiatalabb adatközlőim dalkincsét összehasonlítva megállapítható, hogy a hagyományozódás folytonossága törést szenved, ugyanis a gyermekek dalkincsük jelentős részét az óvodában és az iskolában sajátítják el. E jelenség uniformizáló hatású: a többség által ismert dalt többször éneklik és ezáltal népszerűbbé, elterjedtebbé válik, mint az otthon tanult, kevésbé ismert néhány dal. Általában a lányok többször, gyakrabban énekelnek, mint a fiúk. A közkedvelt babázás, a náluk kisebbekkel való foglalkozás több alkalmat kínál az éneklésre, mint a fiúk által kedvelt „férfiasabb” játékok: lovazás, bujkálás, rablózás stb. A dalok között sok a tréfás (pl. tréfás történetek), viszont csaknem kizárólag gyermekek éneklik, ezért soroltattak e fejezetbe. Párosító, páros-felelgetős dal is vált gyermekdallá (funkcióvesztés). A közismert és gyakoribb daloknak csak a kezdősorait tartalmazza az adattár. Mondókák: E fejezet műfajai közül gyakorisági sorrendben az első helyen állnak a mondókák. Tartalmuk, a szöveg hangulata, az elhangzás célja, alkalma szerint több csoport különíthető el: 287
