Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Puskás József: Adatok Kovászna megye régészeti repertóriumához (II.)
Lekerekített peremű, kihajló szájú, finom szemcséjű homokkal soványított agyagból készült típus. Feketére égetett, simított, matt fényezésű, díszítetlen felülettel (16. tábla/3). Párhuzamokat ismerünk Oltszemről (Olteni).118 3. Meghatározatlan típus Fazék, tál esetleg fedő oldaltöredéke. Anyaga finom szemcséjű homokkal soványított agyag, égetése oxigendús környezetben történt. Egységesen világosbarnára égett. Külső felületén egy vízszintes, kis méretű fül helyezkedik el, belül vörös festéknyom figyelhető meg (16. tábla/1). Bronzkor 1. Fazekak Lekerekített vagy hegyes, vastagított, kihajló peremű, apró szemcséjű homokkal soványított agyagból készült edények peremtöredéke. Felületük szürkére égetett, simított, díszítetlen (16. tábla/7-9). Egy másik típus a befele hajló szájú fazék, hol a töredék pereme alatt kb. 1,5 cm-re benyomkodott, vízszintes bordadísz húzódik. A perem és a borda közti részt simították és fényezték akárcsak az edény belső felületét, míg a borda alatti felület érdes tapintású (16. tábla/6). 2. Tál Lekerekített peremű, ívelt falú, finom szemcséjű homokkal soványított agyagból készült tál töredéke. Felülete világos barnára égetett, simított, díszítetlen. __________ADA TOK KOVÁSZNA MEGYE RÉGÉSZETI REPER TÓRIUMÁHOZ (II.) Következtetések Vidékünkön az első szedentáris településeket a Starcevo-Körös kultúra népessége hozta létre, ők voltak az elsők, akik állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkoztak, valamilyen szinten elszakadva a természet által nagyban befolyásolt életkörülményektől. A kultúra megjelenése a Felsőháromszéki-medencében nagy valószínűséggel a III. fázis második felére tehető.119 A jövőbeni kutatások megerősíthetik vagy cáfolhatják ezeket a feltételezéseket. Az általunk felsorolt analógiák úgy a III., mint a korábbi fázisokban is megjelennek,120 ezért a bemutatott leletanyag nem alkalmas szűkebb kronológiai határok meghúzására. A települések általában folyóvizekhez közel, teraszokon helyezkednek el, a kultúra képviselői néha árterületeken vagy barlangokban is megtelepedtek.121 A Torja- Vármegye 2 lelőhelyen található település a Torja-patakhoz közel, egy teljes mértékben árvízmentes teraszon helyezkedik el. A Torja -Vármegye-Mogyorós lelőhelyen előkerült Erősdi kultúra leletanyaga csak kulturális besorolást tesz lehetővé. Ami a késő rézkori Coţofeni kultúra töredékeit illeti, nem áll szándékunkban két töredékből datálni a települést, egyrészt mert kevés a leletanyag, másrészt mert sem az edényformák sem a díszítőelemek nem specifikusak. Térségünkben a középső bronzkort képviselő Wietenberg kultúra egy újabb települése vált ismerté a Feketeügy árterületének egy alacsony kiemelkedésén (Szászfalu-III. Közép és Középső határ).122 Az előkerült leletanyag alapján számos edényformát és díszítőmotívumot sikerült azonosítani, amelyek segítenek az egykori település minél pontosabb kronológiai behatárolásában. A Boroffka TA3a, TA4 típusú fazekak és a TDlb, illetve TD3d-e típusú tálak a kultúra majdnem teljes fejlődését végigkísérik, így nem bírnak kronológiai értékkel.123 Ugyanez mondható el a VA10- 11, VD5-6 és VE2 díszítőelemekről is.124 A 6. tábla/5. képén lévő kis méretű edényhez hasonlókat 118 László 1911,196/23. Kép. 119 CIUTĂ M. 1997, 15. Továbbá lásd a felsorolt bibliográfiát. 120 Luca et al. 2008,11 sk. 121 Ciută B. et al. 2007,21. 122 A Torja -Vármegye-Mogyorós lelőhelyről előkerült bronzkori töredékek valószínű, hogy ugyancsak ebbe a műveltségbe sorolhatók, legalábbis az S-profilú fazekak erre engednek következtetni. Azonban díszítő- és egyéb meghatározó elemek hiányában e kérdés eldöntése a jövőbeli kutatásokra hárul. 123 Boroffka 1994, 249. 124 Boroffka, 1994, 249. 127