Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - György Béla: Adalékok a két világháború közötti székely autonómia kérdéséhez
GYÖRGY BÉLA szenátor szerint nem lenne tanácsos az egyházi autonómiát belevinni a kisebbségi törvénybe, hisz annak értelmében minden egyház köteles volna egy éven belül megalkotni szervezeti szabályzatát. Az persze más kérdés, hogy azokat jóváhagyják-e, vagy sem. Az értekezlet határozata kimondta, hogy “felhívja az egyházak figyelmét a problémára, és felkéri őket, közöljék azokat a princípiumokat, amelyeket a kisebbségi törvény tervezetébe is föl kell venni. ”20 Az ügy sürgősnek tűnt, ezért a párt március 29-én kelt átiratában április 25-i határidővel az iskolaügy részletes programjának kidolgozását, a kérdésre vonatkozó szakszerű összeállítását kérte az egyházi főhatóságoktól, azok figyelmébe ajánlva a gyulafehérvári határozatokat, az észt kultúrautonómia törvényét,21 valamint a porosz iskolarendeleteket.22 A pártvezetők tervei szerint az így elkészült munkát az OMP a megfogalmazandó kisebbségi követelések iskolaügyi fejezetébe illesztené.23 A felkérésre folyamatosan érkeztek az egyházi hatóságok válaszai. Április 10-én írt Pacha Ágoston püspök, temesvári apostoli kormányzó,24 április 22-én Vásárhelyi János ref. püspökhelyettes, 5 április 23-án az előzővel, azonos szöveggel az unitáriusok Képviselő Tanácsa Varga Béla főjegyző aláírásával,26 míg Sulyok István nagyváradi ref. püspök április 24-én és május 4-én.2 Az egyházi főhatóságok megfogalmaztak néhány oktatási sérelmet és kívánságot, a reformátusok és unitáriusok szakember közreműködését vették volna igénybe (mindkét levél Gál Kelemen unitárius kollégiumi igazgatót ajánlotta). Sulyok püspök második leveléhez iskolai autonómia tervezetet is mellékelt.28 Az az ötlet is felmerült, hogy az egyházak felekezetközi értekezlete dolgozzon ki javaslatokat. Egy írás, valószínű ennek a terméke, amely hat fejezetben, 49 cikkben foglalta össze az iskoláztatás kérdéseit.29 1929. május 2-án tartott parlamenti értekezleten a pártelnök közölte, hogy a közigazgatási törvénytervezet tanulmányozására és a kisebbségi törvénytervezet összeállítására kiküldött bizottságok más parlamenti tagok bevonásával együtt tárgyalták a kérdéseket. Eduard Mirto belügyi államtitkár időközben közzétett közigazgatási tervezetére a kormányhoz benyújtandó magyar választ Balogh Arthúr, Jakabffy Elemér, Paál Árpád és Pál Gábor szó végezték meg.30 (A két világháború közötti korszakban ők tekinthetőek az OMP legfelkészültebb kisebbségügyi szakembereinek.) A jogi kérdések tisztázásához kapcsolódott a parlamenti csoport 1929. március 7-én tartott értekezletének31 az a határozata is, hogy könyvtáruk részére szerezzék be a Hamangiu32 és Térfy33 szerkesztette törvénytárakat, a kisebbségi egyezményt, a békeszerződés magyar szövegét és Baranyai tanulmánykötetét.34 Mint csíki szenátor és a kisebbségi törvény összeállítására kiküldött bizottság tagja, egyben az egyik legtevékenyebb jogi szakember, Pál Gábor, a Katolikus Státus Igazgatótanácsának kérésére 1929. december 6-án foglalta össze az autonómia kérdéskörét, és alapelveire vonatkozó tételeit. A Bevezetésben rögzítette az autonómia témájának közelmúltbeli történetét, majd hét fejezetben I. A székely iskolai autonómiára vonatkozó eddigi követelő GYÖRGY 2003, 304-305. 21 CSEKEY1928. 22 Az állami oktatás bővítését szolgáló iskolarendeletek. 23 Az Országos Magyar Párttól. 416/929. sz. Kolozsvár, 1929. márc. 29. KvLvt, Fond 1283, Fasc. 2/1929, 17. 24 Az Országos Magyar Párttól. 416/929. sz. Kolozsvár, 1929. márc. 29. KvLvt, Fond 1283, Fasc. 2/1929,18-19. 25 Az Országos Magyar Párttól. 416/929. sz. Kolozsvár, 1929. márc. 29. KvLvt, Fond 1283, Fasc. 2/1929, 20. 26 Az Országos Magyar Párttól. 416/929. sz. Kolozsvár, 1929. márc. 29. KvLvt, Fond 1283, Fasc. 2/1929,288. 27 Az Országos Magyar Párttól. 416/929. sz. Kolozsvár, 1929. márc. 29. KvLvt, Fond 1283, Fasc. 2/1929, 21- 22. 28 Az Országos Magyar Párttól. 416/929. sz. Kolozsvár, 1929. márc. 29. KvLvt, Fond 1283, Fasc. 2/1929,23-32. 29 Javaslat a romániai kisebbségi törvénybe tanügyi részként felveendő szövegre. Az Országos Magyar Párttól. 416/929. sz. Kolozsvár, 1929- márc. 29. KvLvt, Fond 1283, Fasc. 2/1929, 7-15. 30 GYÖRGY 2003, 306. 31 GYÖRGY 2003, 303. 32 Constantin Hamangiu, a Román Törvénytár szerkesztője. 33 Térfy Gyula, a Magyar Törvénytár szerkesztője. 34 BARANYAI 1922, 1925. 108
