Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - György Béla: Adalékok a két világháború közötti székely autonómia kérdéséhez
ADALÉKOKA KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI... lések. II. Egyetemes kulturális autonómia. III. A székely iskolai autonómia és a Székelyföldön kívül levő felekezeti iskolákat érhető veszélyek. IV. Hitvallásos iskolák védelme. V. Lehet-e megegyezés az állammal? VI. Székely iskolai autonómia és kisebbségi törvény, a VII. fejezet tíz cikkelyében A székely iskolai önkormányzat magyarázata és alapelvei, kifejtette saját álláspontját, amelynek keretén belül a párizsi kisebbségi egyezmény 9. 10. és 11. cikkeit értelmezte.55 „Székely közület”fogalma alatt csak a Székelyföld területe értendő, az önkormányzat fogalma és hatásköre nemcsak all. cikkben említett tanügyi kérdésekre terjed ki, hanem azon kisebbségi jogokra is, amelyeket a kisebbségi egyezmény 9. cikke a nem tömör egységben lakó minden kisebbség részére jogosít. Az önkormányzat területi kiterjedése az egész történelmi Székelyföldre vonatkozik, a helyi „önkormányzat” területi hatáskört jelent, amely alá van vetve az állam ellenőrzésének, de az állam hatásköröket ruház át az önkormányzatnak. Ezáltal bizonyos feladatok kikerülnek az állam hatásköréből, és a nemzeti kisebbség hatáskörébe kerülnek. A területi önkormányzat kizárja, hogy az állam a kisebbség részére bármilyen iskolát létesítsen, mert minden állami iskola az autonóm közület tulajdonába, vezetése és igazgatása alá kell, hogy kerüljön. Az iskolai önkormányzatot - választás útján - az erre a célra alkotott szervek gyakorolnák, amely során az egyházak megfelelő képviselethez juthatnának. Pál szerint alapelveinek elfogadása esetén - amelyek hasonlóak az észt kultúrautonómia rendszeréhez - megegyezésnek kell létrejönnie a magyar egyházi főhatóságok, és a magyar kisebbség politikai képviselete között. Szerinte a politikai küzdelemnek célja kell, hogy legyen, és ennek szellemében nem lehetnek kétségeik a kisebbséget illető jogok tartalma és terjedelme felől, nem élhetnek bizonytalanságban. Mivel korábban a párizsi kisebbségi egyezmény cikkeire vonatkozóan még érdemi magyarázat nem született, ezért kell a kérdésekre minél hamarabb feleletet adni. Pál maga írta, hogy az Előterjesztésében foglaltakat Balogh Arthúr és Paál Árpád egészében elfogadták.^" Tervezetének alapelveit a Státus Igazgatósága december 11-én tartott ülésén magáévá tette. Ennek közlésével az OMP vezetősége tanulmányozás végett megküldte az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának.57 E szöveg utolsó lapján található a válasz tervezete, amely szerint a református egyház fenntartja magának az oktatásügy intézési jogát, de amennyiben a székely közületek helyi autonómiája biztosítható lesz, a fenti álláspont sérelme nélkül, és a református egyház bekapcsolásával minden támogatást megad majd a kérdés gyakorlati megvalósításához.58 1930. február 12-én tartott felekezetközi értekezlet már más álláspontot foglalt el. Ekkorra már az egyházi főhatóságok között egységes felfogás alakult ki, amely elismerte egy részletes tervezet kidolgozásának szükségességét. A párt történetének első éveiben az egyházak szervezettebb és hatékonyabb intézményrendszernek bizonyultak, míg most, az autonómia kérdésében nem voltak a helyzet magaslatán. Nem rendelkeztek szakemberekkel, ők is a gyakorlati munkával voltak leterhelve, a reformátusok és unitáriusok is csak egy személyt, Gál Kelement tudták ajánlani a pártnak. Bizonyosan közrejátszott az is, hogy óvták és féltették a felekezeti oktatásban játszott szerepüket is, így a párt szakembereinek kellett őket felvilágosítaniuk, és meggyőzniük az ő követeléseik helyességéről és jogosságáról. 35 36 37 38 35 Pál Gábor: ELŐTERJESZTÉS az érd. Rom. Kath. Status Igazgatótanácsának folyó évnov. 19-én kelt 2922. számú felhívása alapján, az 1919. dec. 9-i párizsi kisebbségi egyezményben biztosított székely iskolai autonómia értelmezésére nézve. Csíkszereda, 1929. dec. 6. [Gépirat, 23 p.]. EREL, A Magyar Párttól, Fond 1.6/1923- 00809/1930. 36 Pál Gábor: ELŐTERJESZTÉS az érd. Rom. Kath. Status Igazgatótanácsának folyó év nov. 19-én kelt 2922. számú felhívása alapján, az 1919. dec. 9-i párizsi kisebbségi egyezményben biztosított székely iskolai autonómia értelmezésére nézve. Csíkszereda, 1929. dec. 6. [Gépirat, 23 p.]. EREL, A Magyar Párttól, Fond I. 6/1923- 00809/1930, 23. 37 Az OMP Elnöksége az Erdélyi Ref. Egyházker. Igazgatótanácsának, Kolozsvár, 1930. jan. 8. EREL, A Magyar Párttól, Fond I. 6/1923- 00206/1930. 38 Az OMP Elnöksége az Erdélyi Ref. Egyházker. Igazgatótanácsának, Kolozsvár, 1930. jan. 8. EREL, A Magyar Párttól, Fond I. 6/1923- 00206/1930. Illés referens aláírásával, 1930. jan. 11. 109
