Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Tornay Krisztina: A csíkmenasági szentélyboltozat női szentjeinek azonosítása
TORNAY KRISZTINA bemutatását, történetük leírását foglalja össze. A harmadik szent, Grúziái Szent Zsuzsanna nem szerepel benne. Tóth István művének forrása egy erdélyi eredetű írás (tkp. fordítás): Illyés András erdélyi püspök enciklopédiája a szentekről.63 Ebben mintegy másfél fólión szerepel a két szent Zsuzsanna, a harmadikról, Grúziái Szent Zsuzsannáról azonban itt sincs szó. Mindenesetre ez a kiadvány első megjelenését tekintve későbbi (1682), mint a csíkmenasági freskók eredetének feltételezett kora (1655). Újabb szempont lehet Grúziái Szent Zsuzsanna Csíkban esetleg elterjedt ismertségének vizsgálatában az Erdélybe érkező örmények szerepe: az egyik fontos örmény központ, Csíkszépvíz nincs Csíkmenaságtól nagyon messze, összesen 25 km a távolság köztük. Grúziái Szent Zsuzsanna ugyanis az örmények között is tiszteletnek örvend: eredetileg örmény főnemesi keresztény családból származott, apja, a szentként tisztelt Vardan Mamikonian 451-ben lett a keresztény hit örmény vértanúja. Az örmény keresztények, a grúzok szomszédjaiként, velük egyidőben szintén a Zarathusztra-hívő mazdeista perzsák (II. Jazdgard király 439-457) erőszakos vallásterjesztésével szemben védték meg saját vallásukhoz való jogukat.6^ Ez a küzdelem 490-ben győzött. Volt egy időszak a 12. században, amikor grúz-örmény perszoná- lunióban működött a szeldzsuk törökök árnyékában önálló keresztény állam. Grúziái Szent Zsuzsanna kultusza is összekötő kapocs lehetett a két nép között: ugyanis sírja fölött,65 bár eredetileg grúz földön fekszik, Csurtaviban, örmény nyelvű istentisztelet folyt.66 Az örményekben, 5. századi küzdelmekből eredően, s történelmüktől támogatva, egyébként is nagyon erős (máig hatóan) a nemzeti öntudathoz kapcsolódó vértanúság-eszmény kultusza.67 Az örmények, szórványos megjelenés után vallásüldözés elől menekülve a 17. század közepén telepedtek meg nagyobb számban Erdélyben,68 ez kb. egybe esik a csíkmenasági falfelirat ’655-ös számával, amihez e seccók keletkezését is köthetjük. Mindezek azonban csak feltételezések és a legbiztosabban az asszonyi attribútumok, valamint a könyv (Biblia) szólnak Grúziái Szent Zsuzsanna mártír ábrázolásának lehetősége mellett. Ugyanakkor a Biblia, könyv néha szerepel Római Szent Zsuzsanna ábrázolásain is.69 Feltehető az is, hogy ebben az esetben, Csíkmenaságon, az ikonográfiái programban Római Szent Zsuzsanna volt, ám a megjelenítéskor a festőt befolyásolta akár a Grúziái Szent Zsuzsanna esetlegesen látott képe, akár, távolibb hatásként egy ritkán ábrázolt szent asszony: 18. kép. Grúziái Szent Zsuzsanna, Susanik (Fotó: http://niniagigola. blogspot.com) 63 ,A keresztyent etetnek peldaja vagy tüköré, Az az: A szentek élete. Mely minden szorgalmatossággal, Nevezetes Autorok írásaiban, kivált képpen Villegas Alfonsus Írásaiban fel kerestetet, Sommában foglaltatot, és Olaszból Magyarra fordittatot, s rendesen ött Részre osztatot. Első Részé Nagy-Szombat, 1682." (II. r. 1683., III. r. 1682., IV. r. 1682., V. r. 1682. U. ott. 2. kiadása 1705.1-III. r. és 1707. IV., V. r., 3- k. 1743., 4. k. 1771. U. ott. Újabb kiadása, jav. és bőv. 6-dik kiadás. Buda, 1813. Tótra fordította Vallásik János 1768. U. ott. Exemplum seu speculum vitae christianae, hoc est: vita Sanctorum ez. latin kiadása. Becs, 1694. öt rész.) 64 PUSKÁS. 65 Ma Tbilisziben van. 66 DIÓS 2009. 67 Claudio Gugerotti vélekedése, idézi PUSKÁS. 68 SCHÜTZ, NAGY 2007. 69 LCI, Band8, 415. 358
