Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Tornay Krisztina: A csíkmenasági szentélyboltozat női szentjeinek azonosítása
így érthető, hogy a még ebben az évszázadban, 1970-ben egyházdoktori rangra is emelt Sienai Szent Katalin a csíkmenasági plébániai jegyzőkönyvben is megelőzte Alexandriai Szent Katalint, bár az ábrázolás attribútumai alapján nem jöhetne szóba. Joggal tűnik úgy, hogy a falkép ilyen azonosítása téves. Indokolt, ha mindezek alapján a S. Catalina feliratú női szentet Alexandriai Szent Katalinnal azonosítjuk. A CSÍKMENASÁGI SZENTÉLYBOLTOZAT NŐI SZENTJEINEK AZONOSÍTÁSA ■ Szent Zsuzsanna azonosítása A csíkmenasági Szent Zsuzsanna nem lehet az ószövetségi Zsuzsanna ábrázolása. Ennek legfontosabb oka, hogy feszületet tart a kezében. Az ószövetségi Zsuzsanna mindig az ártatlanság szimbólumaként, sokszor fürdőben, lábfürdővel, szolgálókkal ábrázolva jelenik meg, itt azonban egy könyvvel ábrázolt, feszületet magához ölelő alakot látunk. Az eltérésre egyébként az 1928-as jegyzőkönyv is felhívja a figyelmet: „Szt. Zsuzsanna mártír ínem ószövetségi Zsuzsanna) [Római Zsuzsanna]. ” 60 A nőalak fátylat, fejkendőt visel: vagy asszony, vagy szerzetes. Pálmaágak jelzik, hogy vértanút látunk. A katolikus egyház valóban tisztel egy Római Szent Zsuzsannát, aki a Diocletianus császár alatt lett vértanú és a császári családból származó szűz volt. Karddal ölték meg a 3. század végén. Azoknak a szent szüzeknek a sorába tartozott, akik - mint Szent Katalin, Szent Borbála, Antiochiai Szent Margit, Szent Ágota, Szent Lúcia, stb. - a szüzességükért, Jézusnak szenteltségü- kért szenvedtek kínhalált. Őket többnyire kiengedett hajjal, koronával, leányként szokták ábrázolni. Római Szent Zsuzsannát is pálmaág, kard, szűziesen kiengedett haj jellemzi. Itt azonban asszonyt látunk, fejkendővel, könyvvel. Asszonyvolta miatt esetleg azt az örmény származású grúz fejedelemasszonyt - Szent Zsuzsannát ismerhetjük fel benne, aki 475-ben lett vértanú keresztény hitéért, a perzsák Zarathusztra vallás-térítésének ellenállva, és a börtönben is a Szentírást olvasva készült a halálra.61 Ez magyarázná a szent könyv hangsúlyos jelenlétét az ábrázoláson. Grúziái Szent Zsuzsanna - Susanik - ábrázolásain könyv vagy irattekercs és a kereszt szerepel, a szent fátyolban, kendőben van, néha koronával a kendő felett. Grúziái Szent Zsuzsanna nem túlságosan ismert magyar területen. Ezt közvetetten bizonyítja egy nem egészen 100 évvel a csíkmenasági freskók keletkezése után készült verses mű is. Tóth István szekretárius Zsuzsánna-epillionjai 1748-ban keletkeztek Széchenyi Antalné, Barkóczy Zsuzsánna grófnő tiszteletére.62 Az írás célja a grófnő névadó szentjeinek tisztelete. Ebben a kis műben a szerző az ószövetségi és a korakeresztény Szent Zsuzsanna „Nem a pápák hatalomvágya vezetett a primátus és a pápai tévedhetetlenség dogmájához, hanem az egyház egységének és önállóságának, egységes hitének igencsak valós fenyegetettsége”, az ultramontanizmus törekvésének eredményeképpen. POTTMEYER 2008. 60 JÁNÓ 2008, 161. 61 DIÓS 2009. 62 ORLOVSZKY 2001. 17. kép. Szent Zsuzsanna (Fotó: Mihály Ferenc) 357
