Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Tornay Krisztina: A csíkmenasági szentélyboltozat női szentjeinek azonosítása
TORNAY KRISZTINA ben több mint kétszer annyi templom volt neki szentelve, mint a szintén nagyon népszerű Antióchiai Szent Margitnak vagy Mária Magdolnának (Alvinc, Bölön, Brassó, Ditró, Kisselyk, Magyarhermány, Nagykászon, Szentkatolna, Szentkatolnadorna) (9).50Igaz, hogy egész Magyarország viszonylatában ezek az adatok árnyalódnak: Katalin és Margit nagyságrendileg ugyan kimagaslóan nagyobb tiszteletben részesülnek, mint a többi női szent, de kettejük közül inkább Margit áll elöl.51 Emellett több középkori erdélyi freskón is szerepel, pl. Almakeréken,52 53 54 Kolozsváron a Szent Mihály templomban,55 Marosfelfalun, Bádokon,^4 Gelencén misztikus eljegyzése látható,55 Homoróddarócon életét bemutató ciklus,56 s a 19. században lebontott mára- marosi református templomban is ábrázolva volt, egész ciklussal.57 A másik lehetséges minta Sienai Szent Katalin, a domonkos harmadrend szentje. Hozzá nem illik a vértanúság kardja, mivel betegségben halt meg szerzetes harmadrendiként, míg Alexandriai Szent Katalinhoz igen. A legenda szerint ugyanis őt, miután nem tudták éles késekkel felszerelt kerékkel megölni, karddal lefejezték. Ha az attribútumokat vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a Sienai Szent Katalint általában jelző töviskorona, szív, feszület, gyűrű, Krisztus sebhelyei jelkép-sorból a csíkmenasági képen nem szerepel semmi. Jelen vannak azonban azonban az Alexandriai Szent Katalinra jellemző attribútumok (kerék, gyűrű, kard) közül a kard, illetve a be nem azonosítható furcsa háromszögek lehetnek a piramisok, Egyiptomra, Alexandriára utalva. A nőalak pálmaágak csomóját tartja a kezében, ami szintén a vértanúságra utal, jobbja egy hosszú tárgyhoz simul (kard),58 59 kibontott, szabadon omló hajú. Ez sem illik a harmadrendi szerzetes Sienai Szent Katalinhoz, akit apácaként, fátyolban, kendőben ábrázolnak, azonban megszokott megjelenítési módja a szűz királylánynak. A domonkosoknak ezen a vidéken nem volt befolyásuk: márpedig Sienai Szent Katalin tiszteletének elterjesztésben nekik nagy részük van. Ugyanakkor Sienai Szent Katalinnak az egyetemes egyházban 1928-ban jóval jelentősebb volt a tisztelete, mint Alexandriai Szent Katalinnak. Ez a növekvő tisztelet összefüggött a 19. században, 1870-ben elfogadott pápai tévedhetetlenség-dogmával, hiszen Sienai Szent Katalin a középkor óta mint a pápaság tekintélyének, önállóságának szószólója és harcosa vonult be a katolikus köztudatba.^ Ő volt az, aki a pápák „avignoni fogsága” idején állhatatos munkával szorgalmazta s végül el is érte, hogy a pápa székhelye ismét Róma legyen. 50 LESTYÁN 2000. 51 MEZŐ 1996. 52 Mălâncrav, JENEI 2009, 8. 53 RADACSAY 1977, 142. 54 Suseni, Bădeşti, JEKELY, KISS 2008, 194, és 16-17. 55 Ghelinţa, JENEI 2007, 47. 56 Drăuşeni, JENEI 2007, 51. 57 Sighetu Marmaţiei, BÁLINT 1977. 58 Ez a kard különösen jól kivehető LÁNGI, MIHÁLY 17. oldalon közölt fotón. 59 A 19. századi katolicizmus szellemi-spirituális köztudata féltette/védte a katolikus egyház függetlenségét. 16. kép. Alexandriai Szent Katalin misztikus eljegyzésének freskója Gelencén: Szűz Mária, az ölében Jézus, mellette balról Szent Katalin, 14. század eleje (Fotó: Tornay Krisztina) 356
