Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Tornay Krisztina: A csíkmenasági szentélyboltozat női szentjeinek azonosítása
TORNA Y KRISZTINA ■ Szent Margit azonosítása Több női szent azonosítása nem egyértelmű, kérdéseket vet fel. Ezek közül elsőként a Szent Margitot ábrázoló falképet vizsgáljuk meg. A kompozícióban csak két olyan elem van, amelyet biztonsággal attribútumnak lehet tekinteni: a szent fején egyértelműen látható királyi koronát és könvy(ek)et, mellette a földön. Szent Margit azonosításának kérdését nyíltan az 1928-as„resí«Mra/<£sz'”jegyzőkönyv veti fel, mert ott Skóciai Szent Margit ábrázolásaként szerepel a festmény. „Ez szt. Margit skót királyné kell hogy legyen, mert fején királynői koronát visel, így magyar vonatkozású szentképe ez, mert szt. Margit skót királyné szülei Eduárd angol királyfi, édesanyja pedig Ágota, szt. István királyunk rokona. Magyarországon Nádasdon született, később skót királyné lett,f1093- 1251-ben lett a szentek közé iktatva. ”21 A jegyzőkönyv készítéséig azonban úgy tűnik, egyértelmű volt, hogy a festmény Antióchiai Szent Margitot ábrázolja. A Jánó Mihály által közölt rajz (7), amely a Huszka-féle pausz-másolatokról készült, Antióchiai Szent Margit néven azonosítja.22 23 Husz- kánál tehát még így szerepelt. Viszont az 1928-as jegyzőkönyv vélekedését veszik át az 1979-ben írt tanulmány szerzői, Demény, M. László és utánuk több, főként internetes portál. Ha csak a Margarita feliratra és az attribútumokra fordítjuk a figyelmünket, akkor a következő megállapításokat tehetjük. Összesen több, mint húsz, különböző korból származó szent Margit van a katolikus egyház szentjei között. Közülük kell kiválasztani azt a Szent Margitot, akit a csíkmenasági falkép ábrázol. Magyar vonatkozású közülük a kora középkori Árpád-házi Szent Margit (1242-1270, szenttéavatták 1943-ban) és Skóciai Szent Margit (1047-1093, szenttéavatták 1261-ben). A freskókat 1928-ban restauráló, jegyzőkönyvet készítő Hermann Gyula a plébános véleményét elfogadva, magyar vonatkozásai miatt Skóciai Szent Margitként azonosította be a Csíkmenaságon látható képet. Árpád-házi Szent Margit talán kézenfekvőbb lett volna, azonban őt, középkori kezdeményezések után25 26 csak a 20. században, a jegyzőkönyv készítése után 15 évvel avatta szentté a katolikus egyház. Viszont, bár nem magyar vonatkozású, az ókori keresztény mártír szűznek, Antióchiai Szent Margitnak Magyarországon a középkorban széles körben elterjedt volt a tisztelete. Ő, aki vértanúsága előtt a szülő anyákért imádkozott és megígérte nekik pártfogását, nemcsak a szülő nők, hanem a földművesek védőszentje is volt.24 Ez a tisztelet Antióchiai Szent Margit irányába magyar földön lendületet kapott a 13. század elején, amikor II. András király a Szentföldről magával hozta ereklyéjét Magyarországra.25 Magyarországot az ő oltalmába ajánlották és Patrona Regni-ként tisztelték.“6 A szent 13- kép. Szent Margit (Fotó: Mihály Ferenc) 21 JÁNÓ 2008. 22 JÁNÓ 2008. 23 Ezek kudarcának okairól részletesen lehet tájékozódni: DEÁK 2005. 24 SEIBERT, KÖRBER 1986, 214. 25 HORVÁTH 2002, 44. 26 PROKOPP 2007, 12. 352
