Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Kósa Béla–Czimbalmos Attila–Demjén Andrea: Jelentés a gyergyóalfalvi pélbániatemplom 2009–2011-es kutatásairól
állás felső szintje egykor nyitott lehetett, ugyanis felső gerendáinak külső végei díszesen fűrészeltek, és nincsenek bekötve a falba (14. kép), és egyik alsó kötőgerendáján a „Basa SJános / 16...('?) Anno Domini MATeJy” vésett felirat olvasható (15. kép).6 A dátum lói 1 —1617— 1671 — 1677-es olvasatai még kérdésesek. A négy nagyméretű csúcsíves nyílást utólag elfalazták, a keleti keretelés nélküli (16. kép), a toronysarkakon feketés festett sarokkváder imitációval, felette fekete, vízszintes sávról lelógó háromlevelű lóheredísszel (1.3. tábla). Mindezek az elemek az ötödik és hatodik szint közötti díszített övpárkánnyal, és a keleti oldalon alatta megjelenő felirattöredékkel egyidősek. A déli oldalon a befalazott csúcsíves ablak sárga, barokk kori vakolatán jelenik meg az 1787-es toronymagasítási felirat barokkos lecsüngő vakolatkötényben, az ablakbefalazásban kialakított kisebb körablak alatt pedig egy napóra, a napkorong, sugarak és számok megfestéséhez sárga, narancssárga és fekete festék volt használva. A nyugati oldalon szintén megjelenik egy hasonló jellegű napóra, illetve a köténydísz, felirat nélkül (1.3. tábla). Az északi oldalon ugyanez a jelenség ismétlődik, a napóra értelemszerű hiányával. Hetedik szint A mai harangállás szintjén az ablakok alatti sávban a sárga meszelésű vakolatban fehér, balusztersort imitáló barokk vakolatdíszítés jelenik meg, a széleken félbaluszterekkel indítva, az északi és déli oldalon 11-11, a keleti és nyugati oldalon 7-7 baluszter imitációjával (1.3. tábla). Következtetések A kutatási eredmények alapján a torony esetében négy jelentősebb építkezési fázist sikerült elkülöníteni, melyhez három templomhajót rendelhetünk. KOSA BÉLA, CZIMR ALMOS ATIILA, DEMJÉN ANDREA____________________ 1. fázis (2.1. tábla) Ötszintes torony két nyugati háromlépcsős támpillérrel, másodlagos helyzetben levő faragott, templomhajóba vezető ajtókerettel, északi és déli földszinti bejárattal, földszinti boltozattal, északi, emeleti külső bejárattal, színezett sarokkváder imitációkkal, templomhajó fedélszéklenyomattal, az ötödik szint felett nyitott harangállással. Az első világháborúban elpusztult, Brassóban öntött harang 1537-es keltezésű, ekkor már valószínűsíthető egy harangtorony léte. Demjén Andrea régészeti kutatása a torony legkorábbi fázisát a 15. század végére - 16. század elejére keltezi. A harangháznak 1710-ben a fiatornyát javítani szeretnék. A harangállás egyik gerendáján 16.. (1611-1617-1671-1677) évszám olvasható, talán P. Domokos Kázmér felszentelt püspök itteni tevékenységével kapcsolható össze, s így 1677-re feltételezhető. 2. fázis (2.2. tábla) A második harangház szintjét körbefalazzák, négy csúcsíves ablakot kiképezve. A torony déli oldalán, az ötödik szinten megjelenő felirat alapján a munkálat 1713-ra tehető. A második hajó fedélszéklenyomata valószínűleg egykorú a torony ezen magasításával. 3. fázis (2.3. tábla) Az utolsó szint emelése az új harangházzal, a nyugati támpillérek meg- nagyobbítása, az északi földszinti bejárat elfalazása, a mai főhajó építése. A munkálatok 1755-1787 között folynak. A további felújítási munkák felügyelete során a közeljövőben remélhetőleg újabb információk pontosítják eddigi észrevételeinkre, következtetéseinkre alapozott feltételezéseinket. 6 A torony faanyagának vizsgálatáért köszönet Botár Istvánnak és Tóth Boglárkának, ld. TÓTH 2010. 328
