Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Kósa Béla–Czimbalmos Attila–Demjén Andrea: Jelentés a gyergyóalfalvi pélbániatemplom 2009–2011-es kutatásairól
■ Régészeti kutatás a gyergyóalfalvi plébániatemplom tornyában A gyergyóalfalvi templom tornyában 2010. április 26. és május 7. között végeztünk régészeti feltárást a helyi római-katolikus plébánia felkérésére/ a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum szervezésében.^ A kutatás célja a félköríves záródású faragott ajtókeret9 restaurálását megelőzően, lábazatának és küszöbkövének megkeresése, valamint annak tisztázása, hogy a kőkeret eredeti helyén van, vagy másodlagosan építették át ide. A régészeti ásatás helyszínét a torony belső felmenő falsíkjaihoz igazodva jelöltük ki (2,50*3,44 m), gyakorlatilag a tornyot két részre osztottuk és a keleti, a kőkeretes kapu előtti részt ástuk meg (3.1. tábla). A szintadatokhoz a hajó belsejében, a nyugati karzat alatti legszélső dél-nyugati járólapot vettük alapul, amely 742,90 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.10 A rövid időtartamú régészeti kutatás jelentős eredményeket szolgáltatott. A kockakővel kirakott mai járószint alatt közvetlenül megtaláltuk a négy darabból álló küszöbkövet. A belső küszöbkövet két külön darabból illesztették össze (az északi küszöb teljes mérete: 60*30 cm, melyből 20 cm a hengertagos szárkő alatt található, a déli mérete: 80*30 cm, melyből 24 cm befut a hengertagos szárkő alá), melyeknek mindkét, a hengertagos szárkő alatt levő végébe befaragtak 5 cm-t és erre helyezték az ajtó szárkövét. A két küszöbkő között egy 2 cm-es elválást figyeltünk meg. A külső küszöbkövet szintén két darabból képezték ki: az északi küszöb méretei: 88*30*24 m, a délié: 76*30*28 m, melyek között a megmaradt üres helyet (16 cm) két kisebb méretű kővel egészítették ki. Gyakorlatilag a külső pálcatagos szárkőnek csak a sarkai támaszkodtak a küszöbkőre, a többi része a torony alapozására volt helyezve (3.2. tábla.). A több részből összerakott küszöbkő, a szárkő lábazati kiképzésének hiánya, valamint az, hogy a külső keretet a torony keleti alapfalára rakták rá nyilvánvalóvá tette, hogy a kőkereteket a korábbi templom(ok?) egy másik részéről építették át ide,* 11 nincsenek eredeti helyükön. A torony alapfalát közepes méretű hasított andezit- és folyami kövekből rakták szürke, kompakt, durva kavicsos, kevés mész- és téglaszemcsét tartalmazó habarcsba. A déli és északi alapozás szerkezetileg és formailag különbözik: a déli alapfalat 14-22 cm-rel szélesebben rakták, mint az északit, az északi alapozás a kiugró falkorona alatt V alakban elkeskenyedik. Az alapfalakat 1,10 m mélyre alapozták a középkori járószinttől. A torony északi alap- és felmenő falának a vonalánál, három vörös festékkel festett vakolatdarabot találtunk. A helyszíni megfigyelésünk, illetve a szintadatok alapján (a vakolat szintadata: 742,45 m, néhány cm eltéréssel megegyezik a külső küszöbkő szintjével) ezzel egy szinten lehetett a torony középkori járószintje. A festett vakolatdarabok a torony korábbi mennyezetéről leomlott vakolat részei lehettek(?).12 JELENTÉS A GYERGYÓALE ALVI PLÉBÁNIATEMPLOM KUTATÁSAIRÓL Köszönetét szeretnénk mondani a munkánkat türelemmel és érdeklődéssel támogató Adorján Imre plébánosnak, illetve Köllő Miklós építésznek, aki a templom felújítási tervrajzait készítette. 8 A feltárást Florin Gogâltan, a kolozsvári Régészeti és Művészettörténeti Intézet régésze és e sorok írója vezette. A munkánkat segítette Sövér Márton gondnok és Kiss István kántor, segítségüket köszönjük. 9 A főhajó nyugati bejáratát képező kőkeret gyakran állt a művészettörténeti kutatások középpontjában. A kőkeret formái szokatlanok és szerkezete sem hagyományos: a két belső hengertaggal, illetve a külső, két negyed pálcával és közöttük kockatagozattal díszített résznek a kövei nem azonos magasságúak, a kövek száma sem azonos. Az illesztések mellett számos helyen kitörések nyomai láthatóak. A kulcskérdés a kapu keltezése mellett, annak eredeti vagy másodlagos helyzete volt. 10 A templom geodéziai felmérését a Geoservice Kft. végezte. 11 A 2010-es kutatás után nem állt módunkban a templom belsejében is régészeti kutatásokat végezni, így a Kosa Béla által feltárt fedélszéklenyomatokhoz, a nyugati karzat mögött, illetve a mai templom padlásterében, egyelőre nem tudunk építési fázisokat kötni. 12 A falkutatás során Kosa Béla művészettörténész a kőkeret déli ívindítása felett kis felületen narancssárgás, finom szélezésű vörös színű kifestés töredékét figyelte meg. Feltételezése alapján ez lehetett a torony boltozatának az eredeti vakolata (az eredeti boltozat formájára a ma is jól látható ívindítás utalhat). 329
