Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Benedek Éva: Apafi Mihály fejedelem által kiadott Csíkszereda város kiváltságlevelének restaurálása
BENEDEK ÉVA Az élő családtagok édesapjuk és testvérük emlékének adózva, hazahozták és 2010. október 28-án ünnepélyesen átadták Csíkszeredának, a Csíki Székely Múzeumnak a város legértékesebb okiratát (1. kép). 1. kép. A kiváltságlevél ünnepélyes átadása ■ Készítéstechnikai leírások A korabeli pergamen dokumentumokat először tekercs, később összehajtott formában őrizték. így a kiváltságlevél szintén összehajtva maradt meg évszázadokon keresztül, és így is érkezett a Csíki Székely Múzeum restauráló műhelyébe (2. kép). A restaurálási munkák megkezdése előtt, hogy részletes elemzést, készítés-technikai leírást stb. tudjunk készíteni az oklevélről, elővigyázatosan szétnyitottam a 2 db-ból álló 37x62 cm méretű négyszögletesre vágott pergament. így vált láthatóvá, hogy a 2 levélpárból álló pergament, középen zöld sodrott zsinórral átbújtatva, egy ívfüzetté alakították. Valamikor függő pecséttel is ellátták, amely sajnos az idők folyamán elveszett (3. kép). A kiváltságlevelet, a korhoz hűen, barnás színű vasgubacs4 5 tintával írták. A dokumentumnak írott, és íratlan „oldalai” vannak, a végén látható Apafi Mihály fejedelem aláírása. A szövegtükrök mérete: 24x24 cm illetve 28x24 cm. A margók, fölül megközelítően 3, alul meg 6 cm szélességűek. A kiemelt kezdőbetűk, sorok, mint pl. „Mi Apafi Mihály, Isten kegyelméből Erdély fejedelme, Magyarország részeinek ura, székelyek ispánja... ”, díszítésére, a korhoz hűen, zöld színű tempera vagy vízfestéket használtak,'1 amely sajnos kissé halványodott. A latin nyelvű okirat magyar fordítását tömör, sima szerkezetű, gépi gyártású papírra6 írták. Ezt is, akárcsak az eredeti pergamen okiratot vas-gallusztintával írták, és itt is kiemelték 4 A vasgubacs tinta vízben oldhatatlan. A korai középkortól úgy készítenek pergamenen is jól megkötő tintát, hogy vas-szulfátot adtak csersavtartalmú növények gubacsaiból készített vizes kivonathoz, ami gallusz-sa- vat tartalmaz, és amelyhez kötőanyagként arabmézgát tettek. A vasgubacs tinta a pergamenen, vagy papíron már írás formájában a levegőtől oxidálódva válik fekete vagy sötétbarna színűvé. Vízben oldhatatlan. 5 A használt tempera vagy vízfesték kötőanyaga fehérje (enyv, kazein, tojássárgája vagy fehérje), vagy szénhidrát ( mézgák, tragant gumi) stb. A kötőanyagban vagy közegben eloszlatott színezőanyagok: ásványi földfestékek (jelen esetben valószínű réz zöld, malachit), vagy pedig növényi és állati eredetű festékek. KASTALY 1988, 7-8. 6 A gépi papírgyártás kora 1798-tól kezdődik. Ezen papírok alapanyaga, mechanikai feltárású facellulóz vagy facsiszolat. A19. században kezdtek felhagyni a meszes rothasztással, és az állati enyv helyett a savas kolofónium gyantát alumínium szulfáttal együtt használják. Ezért ezeknek a papíroknak a nagy része savas jellegű. 302
