Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Benedek Éva: Apafi Mihály fejedelem által kiadott Csíkszereda város kiváltságlevelének restaurálása
a fontosabb sorokat, neveket, aláírásokat stb. A 34x42 cm. nagyságú gyártott papírt, összehajtva nemzeti színű sodrott selyem cérnával átöltve, ívfüzetté alakították. _________________________________APAFI MIHÁLY FEJEDELEM ÁLTAL KIADOTT... ■ A pergamen és a papír állapotfelmérése Mivel az oklevelet nem védi kötés, a környezeti hatások közvetlenül érintik őket. A cserzetlen pergamen speciális kikészítése, kifeszítve való szárítása miatt sokkal merevebb a cserzett* 8 bőrnél. Mechanikai, fizikai károsodások, gyűrődések, megnyúlások főleg az összehajtott forma mentén keletkeztek (4. kép). Köztudott, hogy a cserzetlen pergamen, higroszkopikus volta miatt, kevésbé ellenálló a nem megfelelő környezeti tényezőkkel, különösen a nedvességgel szemben, hiszen ezt az anyagot nem védi cserzés, és a feszítés miatt megnyúlt rostok a legkisebb nedvesség hatására visszaugranak eredeti szerkezetükbe. A magasabb relatív nedvességtartalom hatására elszaporodnak baktériumok és penészgombák, és szélsőséges esetben, sajnos a pergamen lassacskán elkocsonyásodik. Szerencsére a restaurálásra szánt pergamen inkább veszített nedvességtartalmából, ami nem annyira veszélyes, mint a nedves környezetből (pince, szellőzetlen szobák, falak stb.) előkerülő dokumentumok. Szemrevételezés alapján a kiváltságlevél száraz, kemény, kopogó hatást mutatott, különböző eredetű piszkos foltokkal és kisebb méretű hiányokkal. Az utolsó oldalon egy bejegyzés kifakult, szinte olvashatatlanná vált (5. kép). A magyar fordítás gépi gyártású papírja, valószínű a lignin,9 az enyvező anyagok, fémszennyeződések stb. savas10 hatása miatt kissé sárgás-barnás színű. Sajnos a papírban levő savak nem illékonyak, sokszor a szöveghordozó nem tudja közömbösíteni, s így a savtartalom tovább terjedhet és átkerülhet a szomszédos lapokra is, gyengítve ezzel minőségét. Megítélésem szerint, a kicsi, barnás színű, jól körülhatárolt foxing11 foltok jelen vannak a papíron. Az első oldalon lévő kisebb hiányok, horzsolások, szakadások a mechanikai károsodás, a használat következménye. ■ Konzerválási-restaurálási műveletek 1. A pergamen restaurálása A restaurálási folyamatok megkezdését megelőzte az etikai elvek figyelembe vétele, dokumentáció összeállítás, anyag vizsgálat, a károsodások felmérése, terv a tisztítási, konzer- válási, restaurálási műveletekről stb. Szerencsére fertőzöttség gyanúja, veszélye nem állt fenn, így a fertőtlenítés elmaradt. A cserzetlen pergamen kikészítési módja már a középkortól nagyjából azonos: a bőr áztatása, szárítása, szőrtelenítése mésszel, lekaparása, kifeszítve való szárítása, további meszezése, vékonyítás, dörzsölés, krétázás az átlátszatlanság fokozására, a ráírhatóság javítására. 8 A cserzés a kollagén fehérje és a cserzőanyag közötti reakció eredménye, feladata, hogy a bőrrostokat hajlékonnyá, jó szakítószilárdságúvá tegye. Századok során több fajta: növényi, fém, aldehid cserzést stb. alkalmaztak. 9 A lignin a cellulóz mellett a fa fő alkotóeleme, komplex, nagymolekulájú polimer. A fából kivont lignin sárgás, amelyet, ha nem sikerül teljes mértékben eltávolítani, akkor a papír savas marad. 10 A papír savasságának mértékét a pH-érték fejezi ki. Általában a pH 5,5 alatti értékeket tekintik veszélyesnek a savas hidrolízis, vagyis a molekulák szétbomlásának felgyorsulása miatt. 11 A foxing foltokat valószínűleg a papír enyvező anyagának penészgombás fertőzése okozza, de a fertőzés életképességéhez a papírban jelenlévő egyes nehézfém- (vas, réz) szennyezések is szükségesek. KASTALY 2000, 25. 303
