Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Kádár Kincső: Közösségi normák és egyéni hivatástudat a csíksomlyói remete életében
KÁDÁR KINCSŐ isteni.12^ A szent magyarázata a vallásos ember számára a racionális és nem racionális tapasztalatok összetett játékán keresztül alakul. A személyes vallás a belső megnyilvánuláson alapszik. Az emberiség vallásai úgy alakultak ki, hogy a vallásos ember megtanult olvasni a szent történelem folyamán megnyilvánuló jeleiben, amelyek a vallásos ember hitének alapját képezik.123 124 125 Ezáltal az emberiségnek új lehetőség nyílt a világ intuitív megismerésére. Akármilyen jelentésben is akarjuk megérteni a szentet, bármelyik kultúrában, szent nem létezik másképp, csak valamely tapasztalaton, méghozzá mindent egybevetve, személyes tapasztalaton keresztül.12-1 Minden vallásos tapasztalat élén a szentet találjuk, és nem számít, hogy ez a tapasztalat kollektív vagy individuális, hiszen a szentet mindenek fölé helyezve, az abszolút értékek felé tereljük, hiszen nem lehet megérteni bizonyos intim találkozást anélkül, hogy mélységeiben meg lennénk győződve a legfelsőbb Valóság létezéséről.126 A személyek, helyek, tárgyak azért lesznek szentek, mert a mi hiedelmünk azzá teszi őket, tehát ezek a dolgok nem önmagukban szentek, hanem a vallásos ember hiszékenysége ruházza fel őket ezen értékekkel. A vallás az a közeg, ami összeköti az embert és a szentet, és aminek mi adunk jelentést. Megélt kapcsolatról van szó, annak a szentnek az individuumon keresztül történő aktualizálásából, melynek a megnyilvánulásait, a hierophániát az ember keresi és interpretálja.127 Nem kötelező kellemesen, örömmel átélni a transzcendencia tapasztalatát, a külső megjelenésen túl, az isteni jelenlét megérzése miatt, az így megtapasztalt Szent igenis kelthet ijedtséget vagy rémületet.128 A karizmatikus vezetői személyiséget Weber karizmatikus vezetőkre vonatkozó modelljében figyelhetjük meg. Szentember rendelkezhet olyan tulajdonságokkal, amelyekkel a környezete nem. A csíksomlyói remete karizmatikus típust jelenít meg. Weber megállapítja a karizma vallási jellegét. Karizmának nevezi egy személyiség nem mindennapinak számító képességeit, amelyek miatt ezeket a személyeket természetfölötti vagy emberfölötti, vagy legalábbis sajátos, nem mindennapi, tulajdonságokkal felruházott embereket vagy Isten küldöttjeként, vagy példaképnek, vezérnek tekintették. Öt pontban foglalja össze a karizmatikus vezető tulajdonságait:129 130 131 1. A családi környezettől való eltávolodás: Antal testvér szabad elhatározásából eltávolodik a környezetétől, harmincnégy évesen kivonul a Somlyó hegyére, hogy magányosan, Istennek szentelve életét, remete legyen. Sok kultúra nem csak elutasítja, hanem képtelen felfogni a magányt. Imádni, magasztalni, fohászkodni, a léthez szükségeset képviselik, hiszen a szent megtapasztalása, amit ezek a magatartások felfednek, szintézisei mindannak, a reménykedésnek, hiánynak, várakozásnak.1^0 Mivel a halál felfoghatatlan, a szent szolgálhatja az élet ideiglenes végének a feldolgozását. A szent jelenléte, tudata átsegítheti a vallásos embert az egyik életből a másikba, a nagy titkok birodalmába.1^1 2. Belépés egy kizárólag nevelő közösségbe: Felkereste Gergely István plébánost, hogy tanácsot kérjen tőle, majd bevonult a ferences rendbe, letette a remete-fogadalmat, és felvette az Antal nevet. Nem a ferences rendi 123 RIES 2003, 30. 124 RIES 2003, 31. 125 BOYER 2003, 55. 126 BOYER 2003, 56. 127 BOYER 2003, 58 128 BOYER 2003, 60. 129 SZIKSZAI 2005, 29-35. 130 BOYER 2003,61. 131 BOYER 2003,62. 254
