Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Kádár Kincső: Közösségi normák és egyéni hivatástudat a csíksomlyói remete életében
KÁDÁR KINCSŐ megerősítette hitében a remetét, ezzel kijelölte az utat, viszont szellemileg és fizikailag nem károsította őt. Sz. M.: Mondom, szerelem csalódott lett, és akkor határozta el, mert nagyon szeretett egy csajt, s a szülei nem engedték. Szóval addig ellenezték, hogy aztán szakítottak, s ő akkor határozta el, hogy remete lesz, s hogy ő többet senkit nem tud szeretni, s így ment ki osztán ő a hegybe, ahol most lakik, abba a kicsi [...] L. Zs.: Hát van ez a Szent Antal [kápolna], s másik felől nem tudom, hogy hogy hívják, s aközött dolgozott valami nem tudom min, s megcsapta a villám, s ezután vagy ez közben biztos volt valami isteni megnyilatkozása neki, vagy nem neki, hanem az Istennek benne, vagy valami ilyesmi és így lett, ezáltal lett ő remete, emiatt pontosabban. A. I.: Őpálfalvi, s Csomortánban még annak idején meg akart nősülni rég, rég, rég. Mielőtt remete lett volna. Nekem mesélte. Itt isjárt nálunk, s éppen két gerendát ki akartam cserélni, s mondta, hogy ő is annyit kínlódott a házzal, hogy’ végin gombás lett teljesen, s megunta azt mondja, s elment remetének. Hát őt a Jóisten ide rendelte. Neki ez volt az útja. Mert neki tulajdonképpen a szakmája lakatos. De érte egy csapás. Egy nagy fény érte. Belesült a kereszt. Még most is látszik a jele. Itt alól történt vele a baj. Egyházi személy: Itt teljesen lebénult. Úgyhogy négy óra után találták meg őtet itt mozdulatlanul az árvaházi leánkák. Jött befelé, ment vízért. S itten egy nagy’fény érte, egy nagy csapás, nem tudott többet menni, összeesett, lebénult. És ahogy’ volt a kereszt a nyakában a láncon, úgy minden belesült neki a testibe. Hát a Jóistentől volt neki egy ilyen csapás. Meg akarta mutatni neki ezt az utat. Ez volt az a pillanat, amikor Isten őt erre az útra tette, hogy> remete maradjon és legyen. Isten csodálatos tette. Aztán mindjárt, ahogy megtalálták, nyomban el akarták szállítani [...] aztán kis idő múltán csak meggyógyult, így semmi orvoslás nélkül.** Max Weber a szerzetesi életformát vallási virtuozitásnak nevezi, csúcspontjának a szüzesség megélését tekinti. A karizmatikus szüzesség a papok és vallási virtuózok aszkézise, tehát a feltétlen önmegtartóztatás a vallási virtuozitás tisztán személyes karizmájának számít.83 84 A szerzetesek térbeli elkülönülését, sajátos normarendszerük megélését, a társadalomban elterjedt normákkal való radikális szembefordulását vallási virtuozitásnak kell tekintenünk. A virtuózok célja, hogy abban, amit legfontosabbnak gondolnak, elérjék a tökéletességet. A virtuozitás vállalásának és fenntartásának az a feltétele, hogy mindent a cél szolgálatába állítson, és arról, ami nélkülözhető, teljes mértékben lemondjon. Weber szerint a szerzetes, aki virtuóz akar lenni, folyamatosan bizonyítania kell önmaga és környezete számára, hogy még birtokolja a karizmáját.85 Az aszkéták és a korai remeteség a társadalomnak hátat fordítva, pusztákba vonulva építette ki sajátos világát 86 87 A puszta a kezdeti, osztatlan állapot töretlenségét jelképezte, ez a hely szolgált az Istennel való bensőséges, misztikus kapcsolatok keresésének színhelyévé. A pusztai élet a próbatétel helye is egyben. 8 A csíksomlyói remete esetén nem a puszta, hanem a földrajzilag magasabban fekvő domborzati egység 83 SAJÓ, TEMPLOM 1993, 47. Az interjúrészlet 1993-ban készült. A szerzők minden tulajdonnevet, foglalkozásra utaló jelet megváltoztattak, például lakatos mesterségre hivatkoztak, holott asztalos. Arra hivatkozva, hogy mindezeket jómagam is megkérdeztem a remetétől, tennék egy pontosítást, hogy a következetességet a továbbiakban betarthassam. 84 RÉVAY2003, 18. 85 RÉVAY2003, 18. 86 GECSE 1995, 29-32. 87 GECSE 1995, 33. 246
