Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Kádár Kincső: Közösségi normák és egyéni hivatástudat a csíksomlyói remete életében
KÖZÖSSÉGI NORMÁK ÉS EGYÉNI HIVATÁSTUDAT... (Somlyó hegye), képezi a vezeklés és próbatételek helyét, ebben a megközelítésben a villámcsapás is próbatételként jelenik meg. Láthattuk, hogy a remetévé válás kétféle (közösség és remete általi) értelmezése eltér egymástól: míg a remete meggyőződésből, de ugyanakkor isteni beavatkozás hatására vállalta fel új identitását, a közösség tudása a róla és a vele való beszélgetésből épül, és ez a tudás nemek szerint is különbözik. Az adatközlők személyes tapasztalataikra, valamint a másodkézből szerzett információkra támaszkodva alkotják meg a remeteség kialakulására adott magyarázatot. A szerzőpáros más, hasonló hivatástudattal rendelkező személyt is megkérdezett, hogy összefüggést keressen az Isteni hívás és az egyéni, tudatos döntés között. Apácák körében végzett kutatásokból is az derül ki, hogy a környezet és célszemély narratíváiban teljesen elsikkad az egyéni döntés fontossága. Amikor az adatközlők szentemberekről beszélnek, hajlamosak belevetíteni saját érzelmeiket, vágyaikat a történetekbe. Hasonlóan, amikor egy egyházi hivatással rendelkező személy számol be élete fordulópontjairól, akkor eltekint attól a szemponttól, hogy az ő egyéni döntése az életforma megválasztása valójában az ő egyéni döntése, amit hosszú folyamat előzött meg: például ilyen lehet a hosszan tartó lelki vívódás, félelem az agglegény-, apácák esetében a vénleány szerepétől. Kedves Béla hivatása gyakorlásával nincs megelégedve. Bevallása szerint remeteségének kezdetén nem tudta, hogy mit takar ez az életforma.88 89 A fentiek alapján kiderül, hogy a csíksomlyói remete életében igen összetett a hivatástudat értelmezése. Számolni kell a házépítés, családalapítás, villámcsapás, a plébános általi meggyőzés valamint saját döntés szempontjaival is. ■ Remeteéletmód Csíksomlyón A következő részben a remeteéletmód kérdéseivel foglalkozom. Az előző fejezetben magyarázatokat igyekeztem szolgálni arra vonatkozóan, hogy Kedves Béla miért lett remete, az alábbiakban a tudatosan vállalt remete szerep betöltésének módját vizsgálom. Remeteéletmód a szentember elbeszélése alapján A csíksomlyói remete az egyház által kijelölt feladatkört teljesíti: gondozza a hívők lelki világát, valamint a Salvator-kápolnában is ő a harangozó.90 A kijelölt feladatokon túl napjait a ház körüli tennivalókkal, imádkozással tölti.91 Napi programot készít, a program egyes részeit az imák köré csoportosítja. A vallásos ember számára az idő kezelése különbözik a nem vallásos ember időfelfogásától. A szentember nem hajlandó a történelmi jelenben élni, az örökkévalóságnak megfelelő időszemléletet keresi.92 A harangozás, valamint az imák rendszerezettsége alakítja a napjait. A napok megteremtik e rendszerezett életvitel időbeli kontextusát. Nem csupán az ő élete rendszereződik ezzel, hanem ő maga is felhívja a közösség figyelmét, beavatkozik az idő alakításába. A harang, mint szakrális objektum az idő 88 SAJÓ, TEMPLOM 1993, 49. 89 „Azt sem tudtam, hogy valaha itt éltek remeték előttem, s én csupán folytatója vagyok életformájuknak. Ennek ellenére engedelmeskedve Isten hívásának odaadtam magam Neki, mert érzem Isten velem van, Ő vezet. ” (Hitélet, 1994. októbere, az interjút Balázs Zsófia készítette) 90 Barna Gábor 18. századi remetékről szóló tanulmányában megemlíti, hogy a 17-18. században a településektől távol eső kápolnák gondozása a remeték feladata volt, a kápolnák mellé, pedig kisebb házat építettek, és feljogosította az egyház őket a koldulás jogára. Ez a hagyomány a fentiek alapján még máig is él Csíksomlyón. BARNA 1998, 207-217. 91 „Napjaimban az ima és a munka váltják egymást. A megélhetésért dolgozom: állatokat tartok, van egy kis gazdaságom. A hét kecske közül kettő ad tejet. Elődeim is szamárral hordták fel a fát, a vizet (...)” (Hitélet, 1999. októbere, az interjút Balázs Zsófia készítette) 92 ELIADE 1987, 15. 247
