Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Történelem - Sándor-Zsigmond Ibolya: Mesterek és segédeik székelykeresztúri kisvállalkozások a 19. század második felében és a 20. század elején

MESTEREK ÉS SEGÉDEIK

mesterek, akiknek mindössze egy-két segédjük volt, ezek is nagyobbrészt a családtagok közül, valamint az egyedül dolgozó iparosok. A segédkönyvek őrzik, hogy az egyes szakmákat képviselő segédek a történelmi Magyarország mely területeiről jöttek városunkba, tájékoztatnak az életkorukról,9 megtudjuk, hogy keresztúri állomásuk előtt hol dolgoztak.

■ Előzmények

Mesterek és segédek az ipartársulatok idején (1860-1890)

A Keresztúron 1860-ban létrejött Első és Második Ipartársulat 124 tagja összesen 18 féle mesterségben oszlott meg. Az Első Ipartársulatba tömörültek a ruházati ipar és állati eredetű nyersanyagot feldogozó ipar képviselői, míg a második ipartársulat összefogta a fém-, fa- és agyagipar képviselőit.10

ELSŐ IPARTÁRSULAT MÁSODIK IPARTÁRSULAT

Szabó

22

Asztalos

16

Csizmadia

25

Kerekes

4

Cipész (suszter)

6

Ács

2

Tímár

3

Kovács

11

Szűcs

6

Lakatos

6

Takács

3

Gépész

1

Mészáros

2

Kőműves

3

Szappanos

3

Fazekas

8

Nyerges

2

Könyvkötő

1

70 mester

54 mester

Az iparral foglalkozók számát még növelhetjük, mert a jegyzőkönyvek bejegyzéseiből kitűnik, hogy nem mindenki volt az ipartestület tagja, s ezen kívül dolgoztak ún. „kontárok” is, akik az ipart nem a rendszerben működő inaskodás és segédeskedés útján, hanem másoktól „ellesve” tanulták. Az önálló mesterekhez hozzá kell még számítani a segédeket és inasokat is. Ha figyelembe vesszük, hogy mindenik mester átlagosan egy-két inast és segédet tartott, akkor az iparral foglalkozók számát a 19. század második felében legalább 400-ra tehetjük Keresztúron.

Az ipartársulatok alapszabályait egy I860, április 2-án keltezett kéziratos dokumentum őrzi,11 amely szerint a társulathoz tartozónak számítottak a legények (segédek) és az inasok (tanoncok) is. Kivételt képeztek a napszámosok és a házi cselédek. A segédeknek külön gyűléseik és tisztségviselőik voltak, könyvük is volt, a „Segédek lajstroma”, amelynek csak a címlapja maradt meg, így a keresztúri ipartársulati segédekről ebből az időszakból csak a mesterek társulati jegyzőkönyveiben találunk utalásokat. Érdemes egy kicsit elidőzni ennek a rendszabálynak a szigorú törvényei között, hiszen ez még híven őrizte a céhekből ismert fegyelemfenntartó hagyományokat, amelyek az ipartestületek idejére, 1890 után szabadabb szelleművé váltak.

Az alapszabályzat a társulat tagjaira vonatkozó normatív szabályokat tartalmazza. A szabályzatnak vannak külön, csak az inasokat, segédeket, mestereket, ezek özvegyeit, gyerme9 Átlagéletkoruk 18- 24 év között mozgott.

10 SÁNDOR-ZSIGMOND 2005, 45-49.

11 Szita i860.

171