Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Muckenhaupt Erzsébet: 16–19. századi könyvgyűjtők kötetei a Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-gyűjteményében
Báthory István lengyel király udvarában és Erdélyben töltött évek a legérdekesebbek. Kolozsváron több neves külföldi és magyar tanár társaságában a Báthory által alapított jezsuita kollégium tanára volt, 1583-ban pedig a király megbízásából jezsuita mintára megszervezte és kidolgozta ennek Farkas utcai diákotthonát és működési szabályzatát. A Possevino által összeállított részletes rendtartás a legrégibb ilyen természetű emléke a hazai iskolatörténetnek.108 109 Hozzájárult a kollégium és a szeminárium könytárának gyarapításához. Saját munkáiból, a Gergely-féle új naptár elterjesztését szorgalmazó kiadványokból is hozott magával Kolozsvárra a Báthory István költségére vásárolt példányokkal.100 Munkái egy részében oroszországi, baltikumi, lengyelországi és erdélyi110 tapasztalatait rögzítette, más írásaiban a keresztény felekezetek közötti vitákat tárgyalta. Páduai éveiben állította össze a híres Bibliotheca selecta c. segédkönyvet, amely az egyházatyák korától a hitviták idejéig ismerteti a teológusok bibliai hivatkozásainak anyagát.111 Gyűjteményünk ferences állományában Atheismi Lutheri, Melanchtonis, Calvini c. Vilnában 1586-ban nyomtatott vitairata tanulmányozható.112 (15. ábra) A művet Bodó István erdélyi nemes által írt bevezetővel Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel királynak ajánlja. A könyv értékét növeli az a tény, hogy lapjain és lengyel/litván kötésének előtábláján belül a híres jezsuita bejegyzései olvashatók. 1586-ban munkáját Grodnoban Kolozsvári Istvánnak adományozta. (16. ábra) Ezután, 1609-ben, a vilnai kiadvány egy bizonyos Vágási Mózeshez kerül, 1681-től pedig a Somlyói könyvtár jegyzékébe vették fel, Kájoni János gvárdiánsága alatt. Kolozsvár mellett Gyulafehérváron, Váradon és Udvarhelyen is működött a rend. 1588- ban az országgyűlés a jezsuitákat kiutasította, azonban lassú visszaszivárgás után 1595-től hivatalosan is újra dolgozhattak Erdélyben. Ezt a határozatot még számos hasonló tilalom követte, azonban a századforduló zűrzavarai (a gyulafehérvári jezsuiták elűzése 1598-ban, a kolozsvári rendház feldúlása 1603-ban) ellenére a rend 1607-ig, újbóli törvényerejű kitiltásáig, szinte megszakítás nélkül tevékenykedett a fejedelemség területén.11^ Központjuk Kolozsmonostor és Kolozsvár volt,114 emellett működtek rendtagok Gyulafehérváron, majd később, 1625-től Karánsebesen,11^ 1651-től a rend 1653- évi kitiltásáig pedig újból a Székelyföldön, Udvarhelyen is.116 117 Valószínűleg a székelyföldi születésű Ladó Bálint jezsuita hozhatta Magyarországról Erdélybe az 1580-ban, Nagyszombatban Telegdi Miklós házánál nyomtatott Ordinariumox17 Ladó 1579-ben Kolozsváron lépett a rendbe. Először az erdélyi misszióban munkálkodott, Kolozsmonostoron (1584), majd a Partiumban, Váradon és a Bihari falvakban. A jezsuiták Erdélyből való kiűzetése után, Moldvába (1589) ment. 1590-ben visszatért hazájába, ahol előbb Báthory Boldizsár udvari papja Fogarason, 1591-től pedig Báthory Zsigmond fejedelem mellett szolgált Gyulafehérváron. 1592-ben Báthory András bíborostól újabb megbízatást kapott, a szászfenesiek plébánosa. 1596-tól hitszónok és gyóntató a fejedelmi udvarban Gyulafehérváron, majd Váradon hitszónok. A jezsuiták Erdélyből való következő kiűzetése után, 1607-ben, a magyar királyságban misszionárius, de 1609 és 1613 közt ismét Erdélyben működött. Ezután élete végéig a felvidéki jezsuita misszió tagja.118 Ladó az 1583-ban készített nagyszombati kötés által védett papi kézikönyvet egy bizonyos Vinczil Mátyásnak adományozta. Miután különböző iskolamesterek használták _____________________________________16-19. SZÁZADI KÖNYVGYŰJTŐK KÖTETEI... 108 JAKÓ 1979, 548-549; VERESS 1906, 361-366. 109 JAKÓ 1991, 16-17. 110 POSSEVINUS 1913. 111 KIRCHENLEXIKON VII, 857-862. 112 CsSzM RMK-Kat, 42. 113 BÍRÓ 1925, 48-51, 55; BOGA 1940, 30-32; MOLNÁR 2009a, 23-26. 114 JAKÓ 1979, 545-554; JAKÓ 1991,9-10. 115 MOLNÁR 1999,127-156. 116 MOLNÁR 1994, 71-89. 117 CsSzM RMK-Kat, 36. 118 CsMOI, 108, 109, 111; II, 789. 131
