Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - György Béla: Adalékok a két világháború közötti székely autonómia kérdéséhez
GYÖRGYBÉLA autonómiával kielégített székelység kisebb arányú szolidaritást vállalna a magyarság harcában, stb. Közrejátszott a magyarság vallási megosztottsága is, valamint az is, hogy az egyházak vonakodtak átadni iskoláikat valamilyen autonóm szervezetnek, vagyis az egyházak nem voltak hajlandóak iskolafenntartó jogaikról lemondani. Bárdossy szerint az is mulasztás volt, hogy mindaddig az sem tisztázódott, hogy mit követelhet a székelység a kisebbségi szerződés 11. cikke alapján, de arról nem volt ismerete, hogy az OMP korábban milyen mértékben foglalkozott a kérdéssel. Szerinte a magyar kormány egy jogról való lemondásban tovább nem vállalhat felelősséget, a jogi értelmezésben akár külföldi szakértők véleményét is kérheti, segítheti a pártot az egyházak ellenállásának leküzdésében, és a nemzetközi jogászok véleményére egy esetleges népszövetségi panasz esetében is hivatkozni lehet. Az OMP elnökével való tárgyaláshoz Kánya Kálmán külügyminiszter engedélyét kérte.68 A követ a külügyminiszter rendeletét megkapta, amely valószínű a kérdés további tanulmányozására jogosította, de utasítás hiányában lépéseket nem tehetett. Következő jelentése már több tárgyi ismeretről tesz bizonyságot.69 Később a Székelyföldet 1848 előtt ábrázoló térképet, valamint a székely önkormányzat lényeges történelmi mozzanatait és jogi szempontjait összefoglaló tanulmányt kért Budapestről.70 Utóbbit megkapta Nagy Miklóstól. 1 Bárdossy egy újabb levélben sürgette a budapesti döntést. Véleménye szerinte a halogatással Pataky Tibor államtitkár felelősséget vállalt azzal, hogy fenntartja azt a látszatot, miszerint a magyar kormány tartja vissza azokat, akik az autonómia kivívását megkísérelik. Ennek veszélye, hogy az ügyet mások veszik kézbe. Bizonyítékul Sándor József szenátor levelét mellékelte, aki szintén az autonómia témáját tárgyalta, ugyanis a tervezett (de nem engedélyezett) OMP nagygyűlésnek előadója lenne.72 73 Bárdossy az OMP elnökével is tárgyalt, mert nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy más magyar politikusokkal tárgyalt, csak az elnökkel nem. Bethlen György elismerte, hogy talán hiba volt, hogy az autonómiát mindjárt kezdetben nem szorgalmazták. Aggályait (egyházak, magyar hivatalos körök) Bárdossyval is közölte, de megoldásként ő maga csak a népszövetségi panaszt tartotta elfogadhatónak. Ellenében a követ azzal érvelt, hogy folyamatosan kiépül a Székelyföldön az állami iskoláztatás rendszere, és később még kevésbé tehetnek ellene, a románok azzal is érvelhetnek, hogy tulajdonképpen a székelység az autonómiát érdemben nem is kérte, ezért elsősorban arra volna szükség, hogy a magyarság vezetői tisztában legyenek, mit követelhetnek a román kormánytól. 3 Bárdossy eljárása az autonómia érdekében álláspontjuk tisztázására késztette az egyházakat is. Az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegyei Igazgatótanács 1935. augusztus 14-én tartott ülésén foglalkozott a témával, megállapítva, hogy a székely iskolai autonómia kérdése ismételten felkeltette a közvélemény érdeklődését. Álláspontjukat öt pontban fogalmazták meg, és kivonatban megküldték több illetékes intézménynek és személynek. Hivatkoztak arra, hogy érdemben addig nem tárgyalták az autonómia kérdését, így nem fogadhatják el azt, hogy az iskolafenntartó egyházak ellenkezése, vagy éppen a „felekezeti féltékenység” lett volna annak akadálya. Felemlegették a felekezeti iskolák fenntartásának nehézségeit a román kultúrzóna közepette, és leszögezték, hogy a székely iskolai autonómia csak, mint hitvallásos iskolatípus alapján lesz megvalósítható. Ennek érdekében fontosnak tartották, 68 Bárdossy László jelentése Kánya Kálmán külügyminiszternek. Bukarest, 1935. máj. 2. MOL, K64,1936-27, 322/res. pol. 279-284. 69 Bárdossy László jelentése Kánya Kálmán külügyminiszternek. Bukarest, 1935. máj. 30. MOL, K64,1936-27, 364/res. pol. 255-258. 70 Bárdossy László levele Kristóffy Józsefnek. Bukarest, 1935. jún. 4. MOL, K64,1936-27, 240-24371 A székely önkormányzat 1848 előtt. [Gépelt, 8 p.], MOL, K64,1936-27,49-56. Nagy Miklós(1881-1962), történetíró, könyvtáros. 72 Bárdossy László levele Kristóffy Józsefnek. Bukarest, 1935. jún. 22. MOL, K64, 1936-27, 227-228. Ld. még: Sándor József levele Bárdossynak. Kolozsvár, 1935. jún. 20. MOL, K64,1936-27, 229-231. 73 Bárdossy László jelentése Kánya Kálmán külügyminiszternek. Bukarest, 1935. júl. 23. MOL, K64,1936-27, 504/res. pol. 114
