Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Bordás Beáta: A csíkszeredai Munkácsy-kiállítás a sajtó tükrében
kigondolt marketing-kampány körülbelül 50 ezer eurónyi összeget emésztett fel, amelyet a szponzorok hozzájárulásából finanszíroztak. A támogatók számára a múzeum különböző marketing-csomagokat dolgozott ki. Arany fokozatú támogatói lettek a kiállításnak a Csíki Hírlap és az Udvarhelyi Híradó napilapok, amelyek rengeteget tettek a kiállítás népszerűsítéséért, az elsők között adtak hírt a kiállítás-szervezés minden mozzanatáról és később a látogatottságról, nagyméretű sajtóreklámokat jelentettek meg a lapban, az olvasók számára Munkácsy-vetélkedőket szerveztek. Ezüst fokozatú támogató a MÓL, az OTP Bank, a Trilak és a Communitas Alapítvány volt. Mivel a befektetett összegekre nincs rálátásunk, csak találgatni lehet, de a következő évi Nagybánya-kiállítás marketing-csomagja alapján ezen cégek hozzájárulása a kiállítás megszervezéséhez egyenként 30 ezer euró körül mozoghatott. További támogatók voltak a Melinda Impex, a Perla Harghitei ásványvíz-palackozó vállalat (a festmények több millió forintos szállítási díját ez a vállalat finanszírozta), a Mida autószalon, a Domo elektrotechnikai eszközöket forgalmazó cég, aTikkurila Kft. és a Duna Televízió. E három kategóriájú fontosabb támogató mellett magánszemélyek, intézmények és különböző profilú cégek segítették a kiállítás létrejöttét. A szakmai partnerek külön kategóriába estek, ők a következők voltak: Pákh Imre (29 kiállított Munkácsy-festmény tulajdonosa), Magyar Nemzeti Galéria (16 festményt kölcsönöztek, továbbá Boros Judit, a galéria munkatársa volt az egyik szervezője a kiállításnak), a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum (innen érkeztek a Mun- kácsy-relikviák és fényképek, továbbá két festmény és a kiállítás főszervezője, Gyarmati Gabriella), Szemimpex Kiadó (a kiállítás magyarországi jogtulajdonosa, nagyméretű katalógust is kiadtak Munkácsyról). Akiállítás médiakampánya az egységes arculaton alapult, Gyarmati Zsolt elmondása szerint8 saját maga és a felesége (aki szociológus) találták ki az arculat és a reklámkampány legnagyobb részét, így azt is, hogy a Munkácsy-szignó nyújtotta lehetőségeket még nem nagyon aknázta ki senki, ezért ezt is beleépítették az arculatba. A kiállítás arculata két színen alapult: a bordó háttér adott volt, a kiállítótermek falai is ilyen színűek kellett legyenek; krémszínűek voltak a feliratok, vagyis a kézírásos Munkácsy-szignó, a kiállítás címe (Munkácsy-képek Erdélyben), alatta az intézmény neve és a kiállítás időpontja. Az arculathoz Munkácsy-festmények tartoztak, például a kiállítás honlapján (www.munkacsy.ro) és a kiskatalógus előlapján a Sétány a Park Monceau-ban című festmény szerepelt, amelynek kellemes színvilága és témája melegséget sugároz, és szemlélteti Munkácsy Mihály zsánerfestészetét. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a reklámkampánnyal minden társadalmi réteget meg tudjanak szólítani, a nyomdatechnikai reklámok (bannerek, plakátok, szórólapok, sajtóreklámok) esetében három Munkácsy- festményt építettek be a Munkácsy-szignós, bordó-krémszínű arculatba. A Golgota biblikus témája miatt az idősebb korosztályt célozta meg, az Ásító inas formabontó voltának köszönhetően a fiatalok, városiak kíváncsiságát éleszthette fel, az Apa születésnapja című zsánerkép pedig a családosokra lehetett nagy hatással. Ezeket a szempontokat követve választották ki az említett festményeket, és a megszólítani kívánt társadalmi réteg függvényében pozícionálták őket a reklámfelületeken. Miután megszületett az arculat terve, Gyarmati Zsolt egyeztetett a Gutenberg Műhellyel a grafikai kivitelezésről, és így születtek meg a különböző típusú reklámok, amelyek egységes arculattal bírtak. A nyomdatechnikai reklámok közül újdonságnak számított a mesh-ek (nagy felületű, lyukacsos anyagú reklámháló) és a bannerek (utak fölé kifeszített feliratos szalagok az alapvető információkkal) bevetése a reklámkampányban. Mesh-eket a fontosabb erdélyi városokban, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában (a színház és a múzeum falára) helyeztek el, ezek a bannerekkel együtt egyedi, méretre tervezett hirdetések voltak, amelyek rengeteg pénzbe kerültek, és Erdély egyes pontjain elszórtan jelentek meg. Sokkal nagyobb számban készültek plakátok és szórólapok, többféle méretben és többféle festmény felhasználásával, magyar nyelven és két nyelven (román-magyar), az arculatuk igazodott az eddig felvázoltakhoz. Körülbelül 20 ezer plakát készült, nyolcféle változatban,9 emellett még ____________________A CSÍKSZEREDÁI MUNKÁCSY-KIÁLLÍTÁS A SAJTÓ TÜKRÉBEN 8 9 Gyarmati Zsolt, Arcot adni a kiállításnak. (Kérdezett Bordás Beáta) Korunk, III. folyam, 9. szám, 2009. szeptember. Márton Róbert, Zajlanak a Csíkszeredái Munkácsy Mihály-tárlat előkészületei. Krónika, IX. évf., 65. sz., 2007. április 3., 9. 187
