Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Mukenhaupt Erzsébet: A Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-gyűjteményének történeti kötései
lázatát közöltük.33 Ezeken összesen három görgető, egy lemez és három apró növényi egyesbélyegző van. A Salvator-görgető datált (1542), az erények görgetője szignált (M. P.), az evangélisták szimbólumait ábrázoló szignált és datált (G. H. 1546), a lemez pedig negatív vésetű. Valószínűleg polgári műhely szerszámai, és nem kizárt, hogy a könyvkötő Heltai Gáspárnak is dolgozott. A kérdés tisztázása további kutatás feladata. A csoport legkorábbi tagja 1557-ben készült, és a Heltai Gáspár és Hoffgreff által 1550-1552 kórül kiadott evangélikus perikópás- és imádságoskönyvet borítja.34 35 A fatáblás, részben vaknyomásos bőrkötés előtáblájának szélén a megszemélyesített erények szignált (M. P.) görgetője fut körbe.33 A középmezőben a körös, negatív vésetű lemez díszítése már nem látszik, azonban a felirata szerint (Hoc Est Filivs Mevs Dilectvs) valószínűleg Jézus keresztelését ábrázolja. A háttáblán a mezőt a keret görgetője és két üres sáv tölti ki. A gerincen három dupla borda van, a mezőkbe egy-egy virág bélyegzőt nyomott a mester. Az előtáblán monogramos szuperexlibrisz (G - CHY//1557) a könyv egyik korai posszesszorára hívja fel a kutató figyelmét. A sérült kötés bőrborítását a gerinc mentén és a bal oldali saroknál zenei pergamenkódex levél töredékével erősítették meg.36 37 Vele egykorú a kötés, amely kolligátumot véd. Benne Gyöngyösi Gergely (1472-1532) Pálosrendi generális perjel 1520 körül Rómában nyomtatott rendi konstitúciókhoz írott magyarázatai,3 7 Humbertus de Roma (1200k.-1277) Domonkos-rendi szerzetes és az ágostonos kanonokokhoz tartozó Hugo de Sancto Victore (?-1141) teológus Szent Ágoston reguláját magyarázó munkái.38 A vaknyomásos, papírtáblás bőrkötést datált (1542) Salvator-görgető és M. P.-vel szignált megszemélyesített erényeket ábrázoló görgető díszíti39 (4. ábra). A kolozsvári műhelyből származó kötés tanúsítja, hogy már aló. században a római kiadású rendi szabályzat erdélyi olvasmány volt. 1681-ben Csíkban forgatták, a Somlyói ferences klastrom összeírásába vették fel.40 A két kötést egy G. H.-val szignált és datált (1546) evangélista szimbólumait ábrázoló görgető köti össze. Ez a Csíki Székely Múzeumban a 3779-3780. leltárszámon őrzött kötést együtt díszíti az említett M. P.-vel jelölt erények görgetővei.41 A MP-GH- csoport görgetőivei később is találkozunk, a 16. és 17. század folyamán, újabb szerszámok társaságában.42 A különböző monogramok ________________________A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM „RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR”... 33 Ltsz. 3785 (= RMNy 91 és CsSzM RMK-Kat 15), 3779, 3780,1339, 1340 (= RMK III 237 és CsSzM RMK-Kat 11). 34 RMNy 91 = CsSzM RMK-Kat 15. 35 Felirata: Caritas - Spes - Fides M. P. - Ivsticia 36 Az elő-és háttáblán belül XVI. századi magyar Prefációk és!te missa est kottás szövege, kurzív notációval olvasható, míg a könyv végén ugyancsak XVI. századi protestáns jellegű magyar és latin nyelvű kézirattöredék található. A szakirodalomban Csíksomlyói töredék címen ismerik, dolgozták fel. Jelzete: ltsz. 3785. Coll. 2. (Ferenczi 2003, 47-62) A Somlyói könyvtárból származó kötet további bejegyzései: Martinas Pal (f. S3V), Tamas Giorgi (f. 5v a kéziratos részen), Emptusflo. 1 d. 15 (XVII. sz., az előtáblán belül), továbbá gazdasági vonatkozású magyar nyelvű bejegyzések (XVI. sz. vége, az előtáblán belül). A XVII. századi latin és magyar nyelvű olvasói bejegyzéseknek egy része datált (1644, 1680). 37 RMK III 237 = CsSzM RMK-Kat 11.; SARBAK 1984, 50-51. 38 Humbertus de Roma: Expositio super regulam beati Augustini episcopi. - Hugo de Sancto Victore: Expositio super eandem regulam Beati Augustini. - Hagenau, impensis Joannis Rynmann, per Henricum Gran, 1505-1506. Ltsz. 1339. (VD 16 H 5849) 39 Ezek felirata: Salvator - Johannes - Lvcas 1542 - Marcvs - Matthaevs, valamint: Caritas - Spes - Fides M. P. A gerincen három dupla borda van, a táblákat két pár bőrszalag zárta. A kötés sérült, a bőrborítás hiányos, az első papírtábla hiányzik. A háttáblán belül XIV. sz.-i latin nyelvű kézirat töredéke látszik (MUCKENHAUPT 1993, 17, MP-GH-monogramos kötéscsoport, 4. és 5. görgető). 40 Regula S. Paulj lmj Eremitae Conventus Csikiensis 1681 (coll. 1, f. a3r). További bejegyzések: latin nyelvű széljegyzetek a XVI. sz. első feléből, XVI. sz.-i magyar nyelvű olvasói bejegyzés (a háttáblán belül, részlet az Újszövetségből, Mt 16: 15-16, 19.) 41 A nyomtatványok nem RMK-ák. A gyűjtőkötet tartalmazza a fent említett Hugo de Sancto Victore és a bibliofíliájáról, valamint tudós kapcsolatairól ismert Johann Tritheim (1462-1516) német humanista bencés 1506-ban és 1507-ben Párizsban kiadott műveit (Coll. 1.: Hugo de Sancto Victore: Opera. Parisiis, excudit HenricusStephanus, 1506. (ADAMS 1967, H 1140; MOREAU, RENOUARD 1972-1992,1. 102); Coll. 2.:Tritheim, Johann: Liber de triplici regione claustralium et spirituali exercitio monachorum. Parisiis, per Antonium Bonnemer pro Gofrido Marnef, 1507. (MOREAU, RENOUARD 1972-1992,1. 191; MUCKENHAUPT 1993, 17, 2. és 3. görgető). Ez a kötet is a Somlyói ferences állománnyal került 1961-ben a Csíki Székely Múzeumba. 1594-től ferences használatban volt, és 1664-ben katalogizálták a kolostori könyvtárban. Bejegyzései: Ego fraterJohannes Porkoláb de gjöngös dedi hunc librum fratri francisco. Anno Domini 1594\ Conventus Csikiensis 1664. 42 Ezeket A. R. vagy C. W iniciálás görgetők szignálják. Több ilyen kötéssel találkoztunk már, például a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárában (Ltsz. 6158), a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai 231
